A vasúti tárgyi eszközökkel kapcsolatban Szarvas Ferenc kifejtette, hogy a pályahálózat mára igen jelentős fejlesztési deficitet halmozott fel. A magyar infrastruktúra megújításának alapeleme egy lassújel-felszámolási program, amely segít megszüntetni a mintegy 7400km-nyi pályahálózat 45%-án fennálló lassújeleket. Ezeket a vasúttársaság a biztonságos közlekedés érdekében kénytelen fenntartani.
A saját erőből végzett pályarekonstrukciós munkák közül kiemelkedik a 100C vonalon végzett átfogó megújítás, amelynek nyomán a Mezőzombor-Nyíregyháza közötti 46km-es szakaszon jelentősen javult az eljutási idő, ezzel együtt a menetrendszerűség. A felújítás mintegy 1,5 Mrd forintot tett ki.
Fontos a gördülőállomány átfogó megújítása: erre leginkább az elővárosi és a távolsági IC forgalomban van szükség, így az előkészített pályázatokon keresztül ezekre a területekre koncentrál elsősorban a MÁV vezetése.
A tárgyi eszközök tekintetében reális kilátás van az ingatlanvagyon jogi konszolidációjára is, amely amellett, hogy átfogóan rendezi az ingatlanvagyon helyzetét, lehetővé teszi, hogy a vasúttársaság a vasútüzemhez szükséges ingatlanokra, az utasforgalom szempontjából kiemelt területekre koncentráljon. Szarvas Ferenc kiemelte, hogy a 120A vonalon a MÁV egy olyan pilot-projektet indított, amelynek keretében lépésről-lépésre valamennyi állomást és megállóhelyet felújít a MÁV Zrt. Hosszabb távon, valamennyi (mintegy 1500 db) állomás és megállóhely esetében – priorizálva azokat – elindulnak a fejlesztések, kiemelt helyet kapva az elővárosi és a fővárosi fejpályaudvarok.
A gazdasági versenyképességhez való hozzájárulás egyik legfontosabb eleme a hivatásforgalom biztosítása, illetve a Budapesti régió ellátása. Az elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy a MÁV Csoport egyrészt több mint 38 ezer főt foglalkoztat, másrészt további 100 ezer munkavállaló megélhetését biztosítja a vasúti szektor. A beszállítói kapcsolatokat fémjelzi, hogy több mint nettó 120 milliárd forintnyi anyagot és energiát vesz igénybe a MÁV a beszállítói piacról, több mint 2000 partnertől. A beszállítói bázis kiszélesítése elemi fontosságú, ezért is működik együtt a vasúttársaság a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központtal, valamint folyamatos párbeszédet folytat a vállalkozásokkal. Cél, hogy a partnerek köre tovább szélesedjen.
Mindemellett a MÁV vezetése saját erőforrásaival is hozzájárul a versenyképes működéshez, és feltárja a belső hatékonysági tartalékait. Ennek egyik legfontosabb eleme az egységes személyszállítási értéklánc megvalósítása, és a független pályavasút létrehozásának előkészítése.
A társadalmi értékekhez való hozzájárulásra kitérve Szarvas Ferenc szólt arról is, hogy a vasúti közlekedés rendelkezik a legalacsonyabb externális hatásokkal. Ezért fontos célja a MÁV vezetésének, hogy a 37%-os villamosítottsági arányt, – uniós források igénybevételével – növelje. Az új, energia visszatáplálásra képes járművek milliárdos nagyságrendben takaríthatnak majd meg energiát a közeljövőben. A takarékosabb működéshez a lassújelek felszámolása is hozzájárul. A nemrégiben elvégzett felmérés arra világított rá, hogy például az 1-es vonalon mintegy 1 milliárd forintnyi, a meglévő lassújelekből adódó többlet energiafelhasználást mértek évente a győri egyetem kutatói. Mindezek alapján, belátható, hogy különös jelentőségű az átmeneti sebességkorlátozások felszámolása, amely jelentősen javítja az eljutási időket, ezzel együtt pedig a személyszállítás versenyképességét az egyéni közlekedéssel szemben.
Mindez szükséges ahhoz, hogy a társadalmi mobilitás növelésében a vasút még jelentősebb szerepet töltsön be. A cél az, hogy a fejlesztéseken keresztül elérhető eljutási idő-csökkenéssel a vidéki munkavállalók esetében a mobilitási küszöb a jelenlegi 20-30 kilométeres nagyságrendről, 100-150 kilométerre nőjön, hozzájárulva a vidék fejlesztéséhez és lakosság megtartó képességéhez.
A szabályozásokat illetően az átterelés kulcsfontosságú. Szarvas Ferenc szerint árufuvarozás helyzete és szerepe jelentős a vasúti versenyképesség alakításában: tekintettel arra, hogy míg a 30 ezer kilométernyi közúthálózatból csak mintegy ezer kilométer díjköteles, a vasúti hálózat teljes egészében az. Ezért az átterelő szabályozás életbelépése és eredményessége esetén, a jelenleg vasúton szállított mintegy 42 millió árutonna megduplázása következne be. Ez, az így realizálódó pályahasználati díj által, már önmagában is eltüntetné a MÁV jelenlegi mérleg szerinti veszteségét.