2006 óta terjed rohamosan Európában a Dél-Amerikából behurcolt aknázómoly, mely a paradicsomot támadja. A napokban már a Mecsek környékén is megjelent: Szigetváron és Hosszúhetényben is észlelték a károkozókat - írja a Dél-dunántúli Napló. A lap szerint a pécsi Növény- és Talajvédelmi Igazgatósághoz folyamatosan érkeznek a bejelentések, de részletesebb tájékoztatást csak későbbre ígértek.
Az alföldi hajtatásos termesztő berendezésekben (üvegház, fóliasátor) évekkel ezelőtt megjelent új károsító, a paradicsom aknázómoly (Tuta absoluta). A paradicsom a fő tápnövénye, de babon, burgonyán, padlizsánon is megjelenik. A paradicsom levelét, szárát, termését is károsítja. Évente akár 10-12 nemzedéke is kifejlődhet. A megjelenést követően a növény-egészségügyi monitoring rendszerbe bekerült ez a faj is, és országosan megkezdődött a felderítése.
Somogy megyében is már évek óta rendszeresen ellenőrzik a hajtató berendezések környékét, a több településen is. Csapdákat helyeztek ki. Azok azonban egyenlőre érintetlenek. Eddig a megyében nem találták meg a károsítót, tájékoztatotta a Kapospontot a Somogy Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága.
A rovar azonban az utóbbi hetek időjárása után jelent meg a Dunántúl déli megyéiben, főként Tolnában és Baranyában.
Tóth István somogyi növényvédelmi szakember szerint az aknázómoly egy másik fajtája óriási károkat okozott korábban a somogyi gesztenyésekben. Ezért nagyon fontos a korai védekezés. A somogyi szakemberek szerint csak idő kérdése, mikor hurcolják be megyénkbe is a kártevőt.
Az aknázómolynak sokáig nem volt ellenszere, de mára már van megfelelő növényvédő szer, sőt a védekezésre pontosan kidolgozott protokollt is készítettek a kertészek számára. A dokumentumok az érintett megyék növényvédelmi állomásain megkaphatók, és több helyen elérhetők már azok a szórólapok is, amelyeket a budapesti központ készített a lakosság számára. Szakemberek szerint azonban ha késik a védekezés, a folyamat visszafordíthatatlanná válik, és végérvényesen oda lesz a gazda fáradozása.
A molynak körülbelül ötezer faja ismert a Földön, és bizonyos, hogy a lepkék szempontjából feltáratlan trópusi területeken még számos további faj várja leíróját. A legtöbb faj hernyói különféle növényekben élnek, de egyes nemzetségek hernyói növényi hulladékkal és törmelékkel táplálkoznak.
A paradicsomaknázó moly rendkívüli mértékben károsíthatja a termést, csökkenti a hozamot és a minőséget egyaránt: példátlanul gyorsan terjed, és 80-100 százalékos kártételre képes.
A Földközi-tenger környékén általában 10-12 nemzedéke fejlődik ki egyetlen évben. A nyári hőségben, 27 Celsius-fokon fejlődik a leggyorsabban. Nálunk tavaly észlelték először nagyobb mennyiségben, és a szakemberek legfőbb feladata napjainkban a monitorozás, azaz megfigyelni a terjedését. Karantént nem érdemes elrendelni, mert nem lehet megállítani.