Egyre kevesebb, ugyanakkor nagyobb testű halakat, főként busatetemeket sodor a tópartra a szél, amelyek begyűjtéséhez a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp) már a tartalékait éli fel.
- Azért, hogy a kezdődő turisztikai szezont ne zavarja a főként a déli partra kisodródó nagyszámú haltetem, a begyűjtésükre átcsoportosították a cég halőreinek és halászainak egy részét is. Idén a nonprofit társaság igyekszik bevonni a munkába az önkormányzatokat, amelyekkel példás együttműködést sikerült kialakítani - nyilatkozta Puskás Zoltán, a cég vezérigazgatója az MTI-nek kedden.
A társaság a haltetemek gyorsabb és hatékonyabb eltakarítása érdekében gyűjtőzsákokat osztott az önkormányzatoknak, strandkezelőknek, és arra kérte a lakosságot, hogy telefonon - a 84/519-640-es, üzenetrögzítős számon - jelentse be, aki haldögöt észlel.
A március elején kinevezett új vezérigazgató elmondta: természetes, hogy egy tó halállományának évente néhány százaléka elpusztul. Télen, főként a jég alatt ez a folyamat erősebb, majd tavasszal felveti a melegedő víz a haltetemeket. Az idén a május közepén bekövetkezett hirtelen vízfelmelegedés miatt koncentráltabban lehetett észlelni ezt a jelenséget, de kijelenthető, hogy bár eddig 10-20 százalékkal nagyobb a halpusztulás, mint az elmúlt években, ez nem jelent havaria helyzetet. A pusztuló busák átlagsúlya viszont 15-ról 20 kilogrammra emelkedett, esetenként 35-40 kilogrammos tetemek is előkerülnek, amelyek megsemmisítése kilónként 100 forintjába kerül a társaságnak. A természetes halelhullás vége közeledik, erre abból lehet következtetni, hogy míg az elmúlt hetekben napi 200-250 darab, az elmúlt napokban már csak napi 20-30 darab busatetemet kellett begyűjtenie a BHNp-nek. Jelentős számban hullottak el az idén angolnák, és kisebb számban harcsák is.
Korábbi videónk
Puskás Zoltán hangsúlyozta: az, hogy már ekkora testű busák pusztulnak a Balatonban, azt jelzi, elöregedett a tó busaállománya, és szükség lenne az erőltetett lehalászására. Régóta kitűzött cél, hogy eltávolítsák a tóból ezt az itt nem honos halat, amire korábban még jutott némi állami finanszírozás, de az idén eddig semmi. Fontos lenne, hogy ne megsemmisítésre váró tetemként kelljen begyűjteni a balatoni busákat, hanem kihalászás után értékesíteni lehessen az egészséges táplálkozás étrendjébe kitűnően illeszkedő, értékes fehérjéket tartalmazó húsát - tette hozzá, emlékeztetve a BHNp közelmúltban indított új kampányára, hogy "Együk ki a busát a Balatonból".Busahalászat a Balatonon
A BHNp a közelmúltban indítványozta a kormányhivatalnál és az érintett halászati felügyelőségeknél, hogy korlátozzák, szükség esetén pedig tiltsák be a Balaton vízgyűjtőjén található halastavakban a busatermelést. Puskás Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, a Balatonba 1972-1984 között telepítették a busákat, amellyel azért álltak le, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azóta tudományosan senki nem igazolta, hogy a busa képes leívni a tóban, mégis érkezik valahonnan utánpótlás, amelynek legvalószínűbb forrásai a vízgyűjtőn lévő tógazdaságok lehetnek - véleményezte. Az ő cége, jó példával élen járva, az általa kezelt tógazdaságokban már megszüntette a busatermelést.
(Forrás: MTI)
Címkék: angolna, halpusztulás, busa, halászat, Balaton, gazdaság