Elkészült a hazai gyorsforgalmi utak és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja, amelyet a parlament 2027-ig szóló gördülőtervként fogad majd el. E terv szerint 2013 és 2020 között évi 180 milliárd forintot javasolnak költeni a gyorsforgalmi hálózat fejlesztésére, míg 2021 és 2027 között évente 230 milliárd forint állna rendelkezésre.
A terv négy ciklusra osztva, 2013-tól 2016-ig, 2017-től 2020-ig, 2021-től 2024-ig és 2025-től 2027-ig határozza meg a fejlesztési feladatokat, s több olyan beruházást tartalmaz, amely Somogyban készülne el, vagy közvetlenül érinti a somogyiakat.
Gyorsorgalmi utak terve 2013-2027
Új nyomvonalon épülne 2x2 sávos osztott pályás, 70 kilométeres gyorsforgalmi út, amely Nyugaton Nagykanizsán kiágazik az M7 autópályából. Kisfakos, Sand, Inke, Böhönye, Nagybajom, Kiskorpád és Kaposfő érintésével csatlakozik a 2x1 forgalmi sávval megépült Kaposvár elkerülő szakaszhoz és tart keleti irányban Dombóvár felé.
Kiemelt gyorsforgalmi főútként szerepel a tervben a 67-es út kiépítése az M7-es autópálya és Kaposvár között. Megújulna a Sávoly-Marcali-Somogyvár-Gamás-Törökkoppány-Nagykónyi közötti főút. Új főút épülne a horvát határig Iharosberény-Csurgó-Berzence között. A Nagyatád-Berzence közötti útépítési tervnél a fórumon javasolták, hogy új főúti kapcsolat néven módosítsák a programot!
Az M8-as Székesfehérvár és Dunaújváros közti szakasza a harmadik szakaszban épülne meg, ugyanekkor, 2021 és 2024 között befejeződne az M4-es, valamint az M9-es út Kaposvártól az 53-as főútig tartó szakasza. Ez az út vezethetné le a délre tartó kamionforgalmat. Az eredeti tervek szerint az M9 nyomvonala Sopron Szombathely-Nagykanizsa-Szekszárd-Szeged szakaszon épülne, a hossza 320 kilométer lenne. A kiírásban kétszer két sávos gyorsforgalmi út szerepel, lellósáv nélkül. A Dombóvár-Kaposvár közötti szakasz is szerepel a tervben.
A legfontosabb bővítések maradnak az utolsó ciklusra: az M7-es négysávosra bővítése a Balatonig és a főváros felé - a Székesfehérvár és a Balatonakarattya közötti szakaszon -, valamint az M3-as és az M5-ös egy-egy szakaszán.
A felhasználni kívánt erőforrásokat úgy csoportosítanák, hogy annak gazdaságélénkítő szerepe legyen. Megvizsgálták, hogy mely körzetekben a legnagyobb az ipari fejlesztési hajlandóság, merre fejlődnek a leginkább az ipari parkok és természetesen hol a legnagyobb az átmenő tranzitforgalom, és a jelenlegi gyorsforgalmi utak mely területeken a legterheltebbek. A tervezés során fontos és sokat vitatott lépés volt az, hogy a korábbi területrendezési tervben egységesen gyorsforgalmi úthálózatként jelölt új nyomvonalon autópálya, vagy "csak" autóút épüljön tovább. A hosszú távú fejlesztési terv jelenleg a tíz lépcsőre osztható munkafázisból a kilencediknél tart, az úgynevezett társadalmi és szakmai egyeztetésnél, ha ezen a több ütemű vitán is átmegy, a dokumentációt véglegesítik, és csak ez után kerül az országgyűlés elé.
A kormány elé kerülő gördülőterv megvalósítása a finanszírozási feltételektől függ. A tervek nagy volumenűek, és egyelőre a finanszírozási oldalt még nem vizsgálták meg, így könnyen lehet, hogy az említett szakaszok közül nem mindegyik valósul meg. Természetesen EU-s pénzek felhasználása is számít a kormány, de az még nem biztos, hogy Brüsszel támogatja a további gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését. A minisztrium szakemberei úgy fogalmaztak: most az ésszerű fejlesztések időszaka jöhet el.
Címkék: M9-es út, 67-es gyorsforgalmi út, 53-as út, autóút, gazdaság, autópálya