A süllő természetes szaporulata ugyan megfelelő, de mivel a Balaton ivadékeltartó képessége alacsony, a Kis-Balatonon pedig ez a hal a keszegállomány szabályozásának egyik eszköze, fontos szerepe van a telepítéseknek. A süllőszaporítás során süllőfészkek kihelyezésével nyerik az ikrákat, amit tógazdaságokban keltetnek ki, majd nevelnek pár hetes korukig. Innen a víz lassú leeresztésével, lecsapoló zsilipen keresztül gyűjtik vissza az alig 4 centiméteres halakat, amelyeket oxigénnel felfújt tömlőkben szállítanak a telepítések helyszínére. A csónakokból a nádasok szélén kiengedett süllőivadékoknak mindössze 3 százaléka éri el az ivarérett, egy kilogrammos súlyt, ami a Kis-Balaton táplálékban bő vizében 4-5 évig, a Balatonban azonban másfélszer ennyi ideig tart.
Az 1800 hektárnyi, átlagosan másfél méter mély Kis-Balatonon a halászati jogot 2000-ben a Balatoni Halászati Zrt. nyerte el 15 évre, amelynek jogutódja, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gazdálkodhat 2009 augusztus óta a a vízen, ötéves halgazdálkodási tervek szerint. Feladata a vízminőség védelmének biztosítása mellett a természetes halszaporulat feleslegének kitermelése, amit 70 kilogrammban maximáltak hektáronként, de ennek a lehetőségnek a felével sem éltek eddig a halgazdálkodók. Így a Kis-Balaton "alulhasznosítottsága" miatt a társaság új halgazdálkodási koncepciót tervez.
A telepítési tervek szerint évente 100 ezer előnevelt süllőt, 5 ezer egynyaras süllőt, valamint 2500 kilogramm kétnyaras pontyot telepítenek a Kis-Balatonba.
A kis-balatoni halgazdálkodás költségeit nagyjából fedezik a halfogásból, illetve a területi engedélyek eladásából fakadó bevételek.
A Kis-Balaton haltermelő képessége, így a halhozama is magas - becslések szerint a halállományának 60-70 százaléka keszeg. A szakemberek a halászat intenzitásának növelését tervezik. Átgondolásra vár a telepítés struktúrája is, hiszen a süllők nagy része a ragadozó madarak, főként a kárókatonák, illetve orvhalászok zsákmánya lesz. A Kis-Balaton vize jobban kedvez a harcsának, amely a jövőben betöltheti a süllő, mint ragadozó hal szerepét, és kevésbé esik áldozatul a madaraknak.
A szakemberek szerint a Kis-Balaton legnagyobb problémája évek óta az orvhorgászat, orvhalászat, ami abból is fakad, hogy a part menti lakosság egy része természetes jogának tartja a halászat-horgászat lehetőségét. Tavaly két halőr alkalmazásával 10 orvhalászt értek tetten és 3,3 kilométernyi hálót koboztak el tőlük. A Kis-Balaton teljes területe természetvédelmi terület, amelynek három pontján szabad horgászni területi engedélyekkel, a többi részének még a látogatása is engedélyköteles.
(Forrás: MTI, fotók: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. )
Címkék: süllőtelepítés, keszegek, orvhalászok, Kis-Balaton, halászat, gazdaság