Március közepén megérkezik a hím. Rendezgeti a fészket, várja a párját. Jól tudják ezt a nagybajomi iskolások. A nagybajomi webkamerán pedig azt látni, hogy a tojó ilyenkor már kotlik. A gólyák körülbelül 3-5 tojást raknak.
Nagybajom '96 óta gólyás falu. Azóta azonban egyre elkeserítőbb adatokat rögzítenek a gyerekek és a pedagógusok. Akkor még mind a 30 fészekben volt gólya és 60 fióka született. Tavaly pedig már csak 6 pár fészkelt a városban. Idén is hasonló a helyzet. Ennek egyik oka, hogy Nagybajom beépült.
A nagybajomi Csokonai Általános Iskola biológia tanára, Farkasné Zsobrák Ilona azt mondja: Nagybajomot egy hartalmas legelő vette körül, és mióta a legeltetés egyre inkább háttérbe szorul, nem mindegyiknél történik a gyepnek az ápolása, és a gólya magas fűben nem találja meg a táplálékát - tett hozzá a pedagógus.
Országosan is hasonló a helyzet. A védett madár egyedszáma drasztikusan csökken.
A fecskék is megérkeztek. Idén talán nagyobb szerencséjük lesz, mint az előző években. Akkor a hirtelen beköszöntő tavaszi hideg tizedelte őket. Emiatt egyre kevesebben vannak ők is. Az elmúlt 10 évben a molnárfecskéknek 34%-ra, a füsti fecskéknek pedig 56%-ra csökkent az állománya.
A madárszakértő szerint ebben nekünk is szerepünk van. A Magyar Madártani Egyesület csoportvezetője, Máté Sándor szerint minden feltétel adott, hogy fecskés és gólyás megyének tekintsük, illetve egy fontos bázisa legyen a magyar fecske illetve gólyaállományak Somogy. De ehhez nagyon oda kell figyelnie mindenkinek, hogy réteket és élettereket meg tudjuk úgy tartani, hogy ez megfelelő legyen a madaraknak.
Viszont az élőhelyek eltűnését nem lehet visszafordítani, legfeljebb megállítani.