Az állami horgászjegy változatlanul ezer forintba kerül. A nagy hazai vizek közül a Tiszán 10-15 százalékos, a Dunán 8-12 százalékos, a Balatonon 9-12 százalékos árnöveléssel kell szembesülniük a horgászoknak. A vizek hasznosítói a befolyt pénzeket elsősorban halasításokra-haltelepítésekre fordítják, de ebből kell fedezniük a halőrzési, a környezetvédelmi vagy a horgászjegy-forgalmazási kiadásokat is.
Minden meghatározó hazai horgászvízen emelkedtek az idén az éves területi horgászengedélyek árai – derül ki a Mohosz összehasonlító adataiból. Az éves állami horgászjegy törvényben szabályozott ára ugyanakkor nem módosult, vagyis annak kiváltása továbbra is ezer forintba kerül. Az állami horgászjegy ára évek óta változatlan, miközben a területi horgászengedélyeké folyamatosan növekszik.
A Mohosz honlapja szerint az országos szövetség a főbb horgászkezelésű vizek közül a Velencei-tavon, a Tassi V-VI-os vízen és a Határréti víztározón határozza meg a területi jegyek árait, míg a többi vízterületet horgászszervezetek (egyesületek), illetve azok (megyei) szövetségei hasznosítják. A nagyobb horgászkezelésű szövetségi vizeken a területi jegyek átlagosan 8-10 százalékkal drágultak tavalyhoz képest, így 6500-28000 ezer forintos éves árak alakultak ki. A Velencei-tavon például 21700, a Kiskunsági Főcsatornán 23000, az Atkai holtágban 20000, a Körösök horgászkezelésű szakaszain 19500 forintot kell fizetni az éves területi engedélyért. Az adatokból az is kiderül, hogy az éves összes horgászfogás több mint 80 százaléka a horgászegyesületi és szövetségi vizeken akad horogra.
A halászati szövetkezetek és gazdasági társaságok által hasznosított dunai és tiszai szakaszokon szintén drágultak az éves engedélyek. A Dunán 6000-15000 forintot kell fizetni, és ez az elmúlt évhez viszonyítva 8-12 százalékos áremelésnek felel meg. A Duna ercsi és bajai szakaszán például 10000, a győrin 9500, a paksin 9000 forintos éves engedélyár alakult ki. Ezzel párhuzamosan a Tiszán 10-15 százalékos árnövelés következett be, így a horgászoknak 9500-15000 forintos éves árakkal kell kalkulálniuk. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. pedig a partközeli éves balatoni engedély árát 26000 forintban, a tó teljes területére érvényes, általános jegyét 60000 forintban állapította meg. Előbbi 12,6 százalékos, utóbbi 9,3 százalékos drágulást takar.
Szakértők szerint a vízhasznosítók a területi engedélyek bevételeiből elsősorban a halasítások- haltelepítések költségeit fedezik. Számos vállalkozás az államtól pályázatokon szerezte meg a halászati haszonbérleti jogot, amelynek kapcsán halgazdálkodási tervet kell végrehajtania. A hasznosítóknak jelentős kiadásokat okoz a halőrzés-halvédelem is, mivel – állítják szakértők – egy-egy halőr foglalkoztatása éves szinten legalább 2 millió forintba kerül. További összegeket emésztenek fel a partbérlési, környezetvédelmi, szemétszállítási és a jegyforgalmazási költségek is. A horgászszervezetek ezzel együtt a nonprofit jellegű gazdálkodást célozzák meg, és erre törekszenek a nonprofit cégek is. A gazdasági társaságok ugyanakkor bevételeikből nyereséget is igyekeznek realizálni.
Forrás:agromonitor.hu