A Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztályának szakértői becslése szerint eddig megközelítően 15 milliárd forint kár érte az agrárgazdaságot a belvíz miatt. Már biztos, hogy kipusztult 200 ezer hektárnyi őszi vetés, azaz ennyi repce, őszi árpa és főként búza fulladt – szó szerint – a belvízbe az utóbbi hetekben. Ezt a tételt növeli – bár számszerűsíteni még nem lehet pontosan – több milliárddal, hogy legalább 740 ezer hektár föld ázott át annyira, hogy a következő hónapokban sem lehet megművelni – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.

A gazdálkodók hiába szántottak, vetettek, műtrágyáztak az ősz folyamán, a befektetett pénzüket elvitte a víz – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében. Nem ilyen látványos, de további százmilliókra rúg az a felesleges költség, melyet az őszi talajművelésre, szántásra, lazításra fordítottak, s a tavaszi vetéseket készítette elő. Most a tartós vízborítás tömörítette a talajt, kilúgozta azokat, szerkezete romlott, a talajélet nullára csökkent, s ha tavasszal vissza is húzódik a víz, ott újra kell végezni a talajművelést, a tápanyagellátást pótolni kell. Vagyis ilyen földbe nem lehet azonnal vetni, ha mégis, nem lehet tőle nagy termést várni.
Emiatt úgy lehet számolni, hogy a 4,5 millió hektárnyi magyar mezőgazdasági területből ebben az évben tavasszal legalább egymillióval nem lehet mit kezdeni. Tavasz végén – amennyiben addigra kiszáradnak a talajok – még lehet valamennyit hasznosítani ezekből zöldtrágya növények vetésével, majd beszántásával, de ez bevételt nem hoz a gazdálkodóknak, a talaj szerkezetét viszont jelentősen javíthatja. Ahol nem ennyire rossz a helyzet ott a termelők például kukoricát, napraforgót, rövidebb tenyészidejű burgonyát, cirkot, tavaszi árpát és borsót vethetnek, feltéve, ha azt lehetővé teszi a növény-egészségügyi, piaci helyzet.
Somogy megyében nagyjából 1,7-2 ezer hektárt érint a belvíz.

A 2010. évi rendkívül csapadékos  2011-re is jócskán ad megoldandó feladatokat. Az őszi vetések messze elmaradtak a vetési szándéktól. A tartós elöntés miatt már most nagy eséllyel megállapítható, hogy a belvízzel elöntött vetés döntő része kipusztul. A károsítás, illetve a bevetésre nem került területek kistérségenként és gazdálkodókként koncentrálva jelennek meg – kötött, mély, veszélyeztetett területek – okoztak jelentős jövedelem-kiesést az elmúlt évben, és marad negatív kihatásuk az idei évre is még kedvező tavasz esetén is (talajszerkezet-romlása, tápanyag-kilúgozódás, talajélet pusztulása). A belvízkár érintettség elsősorban olyan területeken jelentkezik, melyeken kukorica jövedelmezően csak optimális időjárás mellett termeszthető, ezért a lehetséges tavaszi növények – napraforgó, tavaszi árpa, zab, olajtök, takarmánynövények (ha van állattenyésztési igény) – vetési lehetősége később, a kitavaszodás függvényében ítélhető meg. Annyi már most megállapítható, hogy a vetésszerkezet, vetésváltás lehetősége kényszerpályára kerül, a termelési kockázat nő, a jövedelmezőségi kilátások csökkennek. A kitavaszodást még komoly mértékű aszály is követheti közvetlenül – lásd 1999/2000 évek –, ezért „döglött” talajon új növények elkötelezett (szerződéses) termesztése életveszélyes, a mindenáron való hasznosítás pedig a „talajgyógyítás” helyett rendkívül kockázatos.

Címkék: károk, belvíz, mezőgazdaság, termés