A 70-es, 80-as évekből sokan emlékezhetnek, ahogy a MIG 21-esek vidám hangrobbanások közepette fogócskáztak a Balaton-felvidék fölött. Ha ilyesmire nem is, de olykor ijesztően alacsonyan áthúzó, zajos katonai gépekre lassan ismét kezdhetünk felkészülni.
A honvédség tervei szerint ugyanis a Gripen vadászbombázók és a C17-es teherszállító gépek hamarosan kimerészkednek az eddig használt állandó és időszakos katonai légterekből. Már a közeljövőtől kezdve rendszeresen kiképzési feladatokat fognak végrehajtani az ország jelentős részét behálózó alkalmi légifolyosókban, kis magasságban vagy közvetlenül a föld közelében.
Ezeket a folyosókat a nem ellenőrzött, a vitorlázógépekről (glider) elnevezett G-légterekben jelölik ki. A G-típusú légtereket mostanáig – a rájuk vonatkozó szabályok betartásával – szabadon használhatta a menetrenden kívüli kisgépforgalom, valamint a mezőgazdasági repülők és a sportolók (vitorlázógépek, hőlégballonok, sárkányrepülők, siklóernyősök).
A kismagasságú katonai folyosók kijelölését és használatát eddig is lehetővé tette egy jogszabály (a 26/2007. GKM-HM-KvVM együttes rendelet). Az ott meghatározott 250 csomós (460 km/óra) maximális sebesség azonban túl alacsony volt egyes manőverek biztonságos gyakorlására, ezért a folyosóügyet nem forszírozta a honvédség.
Az alacsonyan való manőverezés oktatása (itthon) a két katonai reptér (Kecskemét és Pápa) körüli szűk, állandó katonai légterekre korlátozódott, miközben egyre nőtt az igény az azokba torkolló kismagasságú alkalmi folyosók kijelölésére és használatára.
A C17-es szállítógépekkel információk szerint a segélyszállítmányok célba juttatását (ledobását) fogják gyakorolni. A Gripenek földfelszíni és légi célok elleni bevethetősége ugyanakkor az alaprendeltetésükből fakadó követelmény, egyben NATO-előírás.
A HM tájékoztatása szerint ezért elengedhetetlen a szimulált harci körülmények között, az ellenséges légvédelem felderítési magassága alatt, nagy sebességgel végrehajtott feladatok gyakorlása. „A kis magasságon, kis sebességgel végrehajtott repülési feladat magasabb repülésbiztonsági kockázatot jelent, valamint fokozott figyelmet igényel a feladat pontos végrehajtásakor” – áll a HM közleményében.
A módosító javaslat szerint ezért a sebességhatárt 570 csomóra (1050 km/óra) emelnék, és mivel így már van értelme, elkezdődött az egyeztetés a leendő kismagasságú folyosók helyéről. A G-légtérben kijelölendő korridorok a talajtól 900 méteres (felszín feletti) magasságig terjednek majd, tíz kilométer szélesek lesznek, és (legalább 4 km-re) elkerülik a működő, nem ellenőrzött repülőtereket.
Ahogy a fenti térképen is látszik, a tervezett útvonalak a fővárostól messze húzódnak majd, vélhetően az ott élők nyugalma és a Ferihegyi repülőtérhez tartozó nagy forgalmú légtér biztonsága érdekében. A gyakorlatok a Balaton mellett Eger és Miskolc térségét, Kaposvárt és Szombathelyt is érintik majd.
Ha a légifolyosó metszene egy környezetvédelmi szempont miatt korlátozott légteret, annak felső határa fölé emelik. Az új rendszer bevezetését eleinte egy-egy folyosó megnyitásával kezdenék meg, és fokozatosan, 3-4 év alatt terjesztenék ki az összes folyosó használatára.
Mivel a katonai repülések ideje alatt tilos lesz az érintett légtérrész egyéb célú használata, hónapok óta zajlik a változást előkészítő társadalmi egyeztetés. A bekapcsolódó szakmai szervezetek képviselői eleinte – vélhetően a korábbi tapasztalatok alapján – azt gondolták, hogy lényegében csak bólogatniuk lehet majd a tekintélyelvűnek tartott katonák által készített tervekre, melyeknek az első verziói a beszámolók szerint szinte kizárólag a honvédség érdekeire lettek volna tekintettel.
Forrás: Index
Címkék: légifolyosó, vadászbombázó, MIG, C17, Gripen, Honvédelmi Minisztérium, Kaposvár, gazdaság