A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megtartotta a régióban található művek, vízfolyások őszi felülvizsgálatának kiértékelő értekezletét. A május-júniusi helyi vízkárok utána a helyreállítási munkálatok a vízfolyások mentén befejeződtek. Az idei évben 5,5 km vízfolyás mederrendezése valósulhatott meg. A Dél-dunántúli Operatív Program keretein belül 2013 végéig mintegy 90 km-es szakaszon valósítják meg a vízfolyások környezetbiztonságot  növelő rekonstrukcióját, Európai Uniós forrásokból  összesen bruttó 2,3 milliárd forint (becsült összeg) értékben.

Az Igazgatóság működési területén (mintegy 10.000 km2) átlagosan 1,17 km/km2 vízfolyás található, ez az országos átlaghoz képest lényegesen magasabb, amely érték 0,3 km/km2. Kiemelten fontos régiónkban a kölcsönös tájékozottság és a vízügyi infrastruktúra koordinált működése, ezért a térségben működő egyéb szervezetekkel - katasztrófavédelem, vízitársulatok, önkormányzatok - megtartottuk a vízfolyásaink helyzetének kiértékelő értekezletet.

Az idei évi szélsőséges csapadéktevékenysége rekordot döntött, a vízállások sok helyen meghaladták az eddig mért legnagyobb vízállásokat. Az árvíz levonulása után jelentős feladatokat hagyott maga után, pl.: 22 depónia átvágás és több km depónia korona került helyreállításra, a megcsúszott rézsűket 1615 méteren kellett visszaállítani eredeti állapotába. De megemlíthetjük a teljesség igénye nélkül a hidaknál létrejött kimosódások, valamint a vízmércék, átereszek helyreállítását is.

A vízfolyások mentén a kaszálásokat az idei évben 1405 hektáron végezték el, a cserjeirtást a közmunka program keretein belül bonyolították le. Baranya és Somogy megyékben összesen 155 fő  közmunkás volt a Vízügyi Igazgatóság alkalmazásában. Jelenleg 20 főt alkalmaznak Tarany és Gilvánfa települések külterületein.  

A helyi vízkárok vonatkozásában elhangzott, hogy a 232/1996. (XII. 26) kormányrendelet előírja a védekezésre kötelezettek részére, így az önkormányzatok és társulatok részére is a védelmi terv elkészítését. Baranyában 44 település készítette el, Somogyban 49, míg Tolna megyében 6 település.

Ez az igazgatóság működési területén lévő önkormányzatoknak körülbelül 20 százaléka. A védelmi terv és annak időszakos felülvizsgálata jelentős segítséget tud nyújtani egy esetleges árvíz idején.

Az idei évben 5,5 km-en végeztek mederrendezést a Gyöngyös Nyugati ágán, valamint a Kis-Koppány vízfolyáson. 2013 végéig mintegy 90 km-es szakaszon valósítják meg a vízfolyások környezetbiztonságot növelő rekonstrukcióját, Európai Uniós forrásokból összesen bruttó 2,3 milliárd forint (becsült összeg) értékben.

Egy pályázatot már támogatásra ítéltek, a mederrendezési munkákat 2011-ig a Rinya vízrendszeren (577 millió Forint, 20.000 fő érintett) végezik el. Továbbá 2013-ig a Vasas-Belvárdi vízfolyáson és a Karasicán (470 millió forint, 4.200 fő érintett) együtt tervezik elvégezni a mederrendezési rekonstrukciós munkákat. A Kapos folyón egy árvízi tározó megépítését tervezik (560 millió forint, összesen kb. 90.000 főt érint). Határt metsző vízfolyásaink közül 10 darab rekonstrukcióját tervezik szintén  egy Európai  Uniós  pályázat  kapcsán  116 millió forint értékben.

A vízfolyások rekonstrukciójával a megfelelő vízelvezető képesség biztosításával, a medrek képesek lesznek arra, hogy a mértékadó vizeket biztonságban elvezessék, ezáltal csökkentve a vízkárok, kiöntések kockázatát. A fejlesztések mindegyikére igaz, hogy kiemelt szempontként szerepel a környezet-harmonikus ökológiai szempontok figyelembe vétele a tervezés és kivitelezés munkafázisaiban.

Ennek megfelelően a műtárgyak kialakításával, átépítésével is igyekszünk biztosítani a vízfolyások biológiai átjárhatóságát, ezáltal hozzájárulva az élővilág életterének optimalizálásához. A természetbeillő mederrendezések által lehetővé válik a vízhiányos területek kiegyenlítettebb vízellátása – nyilatkozta Pecze János, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízkárelhárítási osztályvezetője.  

Továbbá megemlítésre került, hogy készülnek az országos „Árvízi kockázatkezelési tervek a dombvidéki vízfolyásokra”. A tervek metodikája már elkészült és 2013-ig kell elkészülni a vízgyűjtő szintű veszély és kockázati térképeknek.

Címkék: Pecze János, Kapos folyó, Dél-Dunántúl, víz, gazdaság