Veszítettek népszerűségükből a gazdasági szakok, viszont kiugróan közkedveltté vált például az óvodapedagógus képzés, illetve több művészeti képzés. Összesen 56 ezer államilag támogatott hallgató kerülhet be az idén az alapképzésre, az egységes, osztatlan képzésekre (például orvosi és jogi képzés), illetve a felsőfokú szakképzésekre.
Számottevő változás azért nincs az élbolyban. Továbbra is a gazdaságtudományi a legnépszerűbb képzési terület, ezen belül első helyezett a turizmus-vendéglátás szak, második pedig a gazdálkodási és menedzsment ismeretek gyűjtőnév alá tartozó képzés. Kiugró növekedést mutat viszont a nemzetközi gazdálkodás alapszak, erre mintegy kétharmadával többen jelentkeztek, mint a megelőző évben.
Bár a jogi és igazgatási képzések népszerűsége elmarad a gazdaságtudományi, műszaki, társadalomtudományi és műszaki képzések mögött, maga a jogász szak azért hagyományosan dobogós vagy dobogóközeli helyezéssel büszkélkedhet. A kommunikáció és médiatudomány képzés viszont hátrébb szorult a népszerűségi rangsorban, az idén már csak a nyolcadik helyet tudhatja a magáénak.Másfélszeresére duzzadt ugyanakkor a pedagógiai képzéseket választók tábora, ezen belül is az óvodapedagógus lett a slágerszak. Növekedtek a természettudományos szakok is.
Hosszú évek óta vezeti a népszerűségi listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), ide az idén 26 ezren jelentkeztek, ebből 15 ezren első helyen. Ez még a tavalyi jelentkezési kedvet is felülmúlja – 16 százalékkal többen jelölték ezúttal az intézményt, mint legutóbb. Továbbra is közkedvelt a Szegedi Tudományegyetem, illetve a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem is. Ötödével kevesebb diák jelölte például a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolát és a Nemzetközi Üzleti Főiskolát (IBS) is. Gondban van az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF), illetve a Harsányi János Főiskola is – az előbbinél is 20 százalék körüli a létszámvesztés, az utóbbi pedig már mesterképzést sem indított az idén. A lanyhuló jelentkezési kedv egyelőre elkerülte a bajai Károly Róbert Főiskolát és a Nyíregyházi Főiskolát is, ők egyaránt 15 százalék fölötti növekedést produkáltak. A főiskolák közül azonban az abszolút „mindent vivő” továbbra is a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF).
Az alap- és mesterszakok évről évre bővülő kínálata most sem mutat visszaesést, hiszen előbbiben 63, utóbbiban pedig 252 új lehetőség közül választhattak a továbbtanulni vágyók. Vannak olyan – korábban intézményspecifikusnak számító – alapszakok, melyeket egyszerre több intézmény is felkínál, ilyen például a kameraman alapszak, amelyre az idén a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán is lehetett jelentkezni. A HVG Diploma 2010 kiadványában az összesített (abszolút) kari rangsor élén mindössze tizedik helyen szerepel a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi kara.
(Forrás: HVG)