A gyors felmérések szerint mintegy 100 milliárd forintos kár keletkezett a mezőgazdaságban, milliárdos károk vannak az erdőgazdaságban is – olvasható a Magyar Agrárkamara legfrissebb közleményében.

A Magyar Agrárkamara információi szerint az országban a belvízzel borított terület nagysága a legutolsó felmérés szerint eléri a 180 ezer hektárt. Az őszi búza országos vetésterületének mintegy 5 százaléka van víz alatt, ez mintegy 50 ezer hektár, hasonló az arány az őszi káposztarepcénél is. A napraforgónál ez eléri a 3,5% -ot (18 ezer ha), kukorica vetésterületénél mintegy 18 ezer ha. Ebből már biztosan kipusztult legalább 50 ezer hektárnyi növényzet: az őszi búzánál kb. 20 ezer hektárra, őszi káposztarepcénél kb. 7 ezer hektárra, napraforgó esetében kb. 6 ezer hektárra, kukoricánál kb. 5 ezer hektárra, rét-legelő esetében 8-10 ezer hektárra tehető a már ténylegesen kipusztult terület.

A növényállományt legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár Bereg megyékben sújtja belvízkár.

Országosan is jelentős, mintegy 110 ezer ha a vetetlen területek aránya, amely területeket várhatóan az idei évben nem tudnak hasznosítani a gazdálkodók. Már csak azért sem, mert e területek csaknem fele vízzel borított!

Jelentős a kár az erdőterületeken is. A kidőlt fák mennyisége jelentős, 400-500 ezer köbméter, azaz az éves kitermelés 10 százalékára tehető az a fatömeg, melynél úgynevezett kényszer kitermelésre lesz szükség. A legnagyobb kár központja Veszprém megye, az itteni erdőkben észlelték a károk körülbelül kétharmadát. E mellett óriási gond, hogy az erdészeti, közjóléti infrastruktúrákban keletkezett kár is óriási.

A nagymértékű megdőlésből adódóan a víznyomásos területeken nagyarányú lehet az őszi kalászosok terméskiesése. Ahol nem vitte ki a víz és nincs tartós vízborítás alatt a növényzet, ott elfogadható állapotban lenne a gabona, de jelenleg a kalászhányás időszakában a legfontosabb munkálatok, a kalász növényvédelme és a kártevők elleni védelem nem teljesíthető, mivel a talajok szántóföldi gépekkel teljesen járhatatlanok, vízzel telítettek.

A fenti negatív tényezők miatt nemcsak a mennyiségben, hanem a minőségben is komoly romlásra lehet számítani. Sok mindent befolyásolhat az elkövetkező 2-3 hét és a betakarítás körüli időjárás is. Amennyiben a betakarításkor hasonlóan csapadékos idő lesz, az a gabonafélék termesztőit akár katasztrófával is sújthatja.

Tavaly ősszel a termelők 1,057 millió hektáron vetettek búzát, ami eleve 82 ezer hektárral volt kisebb az előző évinél. Ez a terület azonban ebben az évben a bel- és árvizek miatt több tízezer hektárral csökken. Vagyis hosszú évtizedek óta először fordulhat elő, hogy az ország búza betakarítás kori területe egymillió hektár alatti lesz. Emellett számolni kell azzal, hogy az idén kisebb lesz a megszokottnál az átlagos hozam is, az össztermésen belül pedig sokkal kevesebb lesz a minőségi, lisztnek való étkezési búza aránya.

A tavasszal vetett kukorica állapotáról még nincs átfogó országos adatsor. Egy biztos: több tízezer hektáron el sem tudták vetni a termelők. Ahol kikelt a mag, ott a hetek óta tartó esőzés, hideg, jégverés és vízmosás, illetve a most várható rendkívül gyors gyomosodás okozhat nagy bajt. A korábban kijuttatott gyomirtó szerek ugyanis már nem hatnak, mostanában pedig szinte kizárólag légi permetezéssel oldható meg a védekezés. Ez azonban csak a nagyobb, összefüggő táblákon alkalmazható, már ha az igen drága helikopteres, repülőgépes kezelést képes megfizetni a termelő.

A magasabb szárú  őszi káposztarepce kultúrákban az erős, viharos szél hatására jelentős az állománydőlés. Megdőlés miatti jelentős kárt jeleztek Baranya, Fejér és Bács-Kiskun megyéből. A repce esetében jellemző a termésnagyságra az elágazódások száma. Hajdú-Bihar megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben gyengén fejlődött e szempontból a repce. A Magyar Agrárkamara felmérése szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelentős a kár, szinte minden szántóföldi kultúra esetében, pl. a vetésterület 40%-án pusztult ki a repce. A repcénél szintén kritikus lesz a növényvédelem elmaradása, emiatt például a repcefénybogár és a repcebolha komoly károkat okozhat.

A gyümölcs-zöldség ágazatban 30-40 milliárd forint kár keletkezhetett – FruitVeb felmérései szerint. Ez akkor döbbenetes adat igazán, ha tudjuk, hogy az ágazat tavaly 200 milliárd forint értéket állított elő! A bevételkiesés, a feleslegessé vált eddigi kiadások miatt több termelőnek gondot okoz hitele törlesztése, ezért egy részük fel is hagyhat a termeléssel. Magyarul tönkremennek! Egyes alágazatokban válságos a helyzet. A felmérések szerint például a korai cseresznyetermés 80 százaléka elpusztult. A burgonya termesztőket ugyancsak jelentős károk érték, sok helyen nem is található meg mára az állomány.

FruitVeb adatai szerint a tartósítóipar 2008-ban együttesen mintegy 1,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt dolgozott fel, amely tavaly mintegy 1,3 millió tonnára csökkent. A jelenlegi megrendelés állományok alapján az várható, hogy az idén mintegy 1,1 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt dolgozhatnak fel.

Összességében elmondható, hogy a katasztrofális időjárás, nem csak árvizekben, emberi otthonokban tett és tesz kárt, hanem a mezőgazdaságban is. A gyors felmérések szerint mintegy 100 milliárd forintos kár keletkezett – állapítja meg a Magyar Agrárkamara.

Címkék: FruitVeb, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Bács-Kiskun megye, Fejér megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Veszprém megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Baranya megye, Magyar Agrárkamara, árvíz, gazdaság