Ma már egyre többen veszik a bátorságot ahhoz, hogy szakember segítségét kérjék, ha úgy érzik, elakadtak. Szándékosan használom a „bátorság” szót, mert azt gondolom, hogy pszichológushoz nem a gyenge emberek fordulnak, hanem a bátrak: azok, akik szembe mernek nézni a problémáikkal, és hajlandóak dolgozni is ezeken. Mert ez valóban munka, ráadásul nem is könnyű…
De vajon meddig érdemes saját erőből próbálkozni a problémák megoldásával, és mikor érdemes segítséget kérni?
Ha egyszerűen akarnám megfogalmazni, azt mondanám, általában érzik, és jól érzik a kliensek, hogy mi az a pont, amikortól nem boldogulnak egyedül. Ilyenkor már többnyire megfutották az egyértelműnek tűnő köröket, és beszéltek a családdal, egy-egy baráttal, mégsem jutottak előbbre. Gyakran azért nem tudnak a hozzátartozók segíteni, mert valahogyan ők is részesei a problémának, máskor pedig azért nem, mert próbálnak tanácsot adni a kliensnek. A tanácsuk viszont az ő megoldásuk, nem a tanácskérőé. Fontos, hogy a pszichológus többnyire ezért sem ad tanácsot. Figyelmesen meghallgatja a klienst, kérdései, megjegyzései által próbál új megvilágítást adni, és közelebb vinni a hozzá fordulót a megoldáshoz.
Milyen problémákkal érdemes pszichológushoz fordulni?
Sok esetben összetett a kérdés, és az egyik területen érzékelt nehézség kihat a másikra. Így például mind a gyereknevelési, mind a szülőkkel való kommunikációs nehézségek hatnak a párkapcsolatra, vagy a munkahelyi stressz a családi életre. A szálak kibogozásában is segíthet a pszichológus.
Ha a pár mindkét tagja úgy érzi, hogy szeretne dolgozni a kapcsolatukon, akkor érdemes párterápiás segítséget kérni. Ez egy más típusú munka, mint az egyéni konzultáció, és nem szerencsés az átjárás egyikből a másikba. Tehát, ha elindult például egy egyéni folyamat, abból nem szerencsés párterápiába átmenni, és fordítva sem. Ennek több szakmai oka van, amelyek leginkább a bizalom, titoktartás, elköteleződésben keresendőek. Ezért is érdemes előzetesen tájékozódni, a választott szakemberrel egyeztetni, hogy mit szeretnénk, mi a cél, érdemes-e egyénileg dolgozni a problémán vagy a párterápia jobb megoldás lehet.
Mikor nem tud már segíteni a pszichológus?
Amikor már olyan szintűek a nehézségek, hogy a napi munkavégzést, a szokásos életvitelt is gátolják, mindenképp érdemes pszichiáter szakorvos segítségét kérni. Ha például már komoly hangulatingadozásai vannak a betegnek, ha már hosszú ideje kedvetlen, és a napját is nehéz elkezdenie, valószínűleg nem elég a beszélgetés, pszichiáter segítségére lesz szükség, esetenként gyógyszeres kezeléssel kiegészítve.
Sokan még mindig azt hiszik, hogy idegenkednek az emberek a pszichológus megkeresésétől, de én ezt egyre kevésbé látom így. Egyre kevésbé „ciki”, és egyre inkább vállalható, hogy valaki ilyen típusú segítséget kér. Ahogy a napokban az egyik kliens megfogalmazta, receptre írná föl mindenkinek, hogy pszichológushoz járjon. Az aktuális problémák megoldásán túl a személyiség fejlesztésében, új látásmód, megoldási eszköztár kialakításában is segíthet az itt végzett munka.
A szerzőről
Heim Judit vagyok. 2012-ben, Budapesten kezdtem pszichológusként dolgozni. Négy évig voltam főállásban iskolapszichológus, ahol 7 és 18 év között mindenféle korú, és problémájú gyerekkel, illetve az ő szüleikkel foglalkoztam. Mellette, magánrendelésben inkább felnőttekkel dolgoztam. Fontosnak tartom a személyes fejlődést, így magam is jártam egyéni és csoportos önismeretre, illetve szakmailag is folyamatosan képzem magam. Meghatározónak tartom a családterápiás képzésemet, melynek szemléletét az egyéni konzultációk során is alkalmazom. Kaposvári magánrendelésemen szeretettel várom a hozzám fordulókat.
További részletek: www.heimjudit.hu
Címkék: heim judit, pszichológus, blog, egészségügyi anyagok