Szőcsénypusztán, a Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskolában folytatódott szeptember 14-én a somogyi klímastratégia kidolgozása keretében tervezett programsorozat.
Az iskolában egy országos részvételű klíma- és környezetvédelmi vetélkedő került megrendezésre, amellyel párhuzamosan a Platformban résztvevő tagok megtartották soron következő ülésüket. A témák között adottságainknak megfelelően szerepelt az agrárium és a vizes élőhelyek védelme, valamint az előttünk álló kihívásokra adandó válaszokat nemzetközi tapasztalatok bemutatásának segítségével is keresték a résztvevők.
Torma Sándor, az intézmény megbízott igazgatója köszöntőjében elmondta: természetesnek tartja, hogy náluk rendezik az ülést, és részesei lehetnek a stratégia kidolgozásának, hiszen a megye egyik olyan iskolájáról van szó, amelyik képzéseiben és szellemiségében is megjelenik az agrárium, s ezzel együtt a klíma védelme.- Somogy megye vezetősége és a projekthez csatlakozó valamennyi szereplő egyetért abban, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni a jövő generációját képviselő fiatalok időben történő felvilágosítására, hiszen az elkövetkezendő időkben a klímaváltozás mértékének és hatásainak csökkentése a felnövekvő nemzedék feladata lesz.
Ezért is fontos állomása ez az iskolai workshop a klímastratégiának. Az eddig elkészült klímastratégia társadalmasítása különböző rendezvényeken történik, a mai széles spektrumú program előrelépést jelent a következő időszak munkájához – hangsúlyozta Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke megnyitó beszédében.
A Platform ülésén Borbás Zoltán, a Kaposvári Egyetem kancellárja kiemelte: a klímaváltozás nem a melegedésről, hanem a szélsőségről és elsősorban a vízről szól. A somogyi campus elkötelezett agrárintézményként a megoldások keresésében, ezért az egyetemen klímakutató központot hoznak létre.
Horn Péter akadémikus előadásában hangsúlyozta: a klímaváltozásnak és világszerte zajló építkezéseknek köszönhetően drámaian csökken a talajvízszint, aminek hatására jelentősen lecsökkentek a mezőgazdasági termőterületek. Ez kihat az állattenyésztésre is, bár az ágazat fejlődése vitathatatlan, a tejtermelésben résztvevő szarvasmarha állomány legelőterülete csökkent, de a tejhozam emelkedett. Ettől függetlenül a növelni kell az öntözött területeket, ha fenntartható mezőgazdaságot szeretnénk.
Utóbbihoz csatlakozott Gombos Sándor is, aki elmondta: Somogy kitörési pontja a kertészet és a feldolgozóipar lehet, ám ehhez elengedhetetlen az öntözőterület növelése. Megyénk ugyan nincs katasztrofális helyzetben 1-2 fokos felmelegedés esetén sem - nem úgy, mint a Duna-Tisza-közi megyék – de a sikeres agráriumhoz jól átgondolt vízgazdálkodásra van szükség.
Célként fogalmazta meg az aszály-monitoring kialakítását, a vetőmag nemesítést, szárazságtűrő növények termesztését, illetve azt, hogy minél több somogyi dolgozzon kézművesen.A Duna-Dráva Nemzeti Park képviseletében Szegvári Zoltán vizes élőhelyek védelméről tartott előadást, melyben elhangzott a korábbi évtizedek vízkezelési problémák sorozatával járt. Az ár- és belvízvédelmi intézkedések, a mederrendezések a termőföld, a növény- és vízi állatvilág rovására zajlottak, amikor eltérítették a vízfolyásokat eredeti útvonaluktól. Éppen ezért fontosak mindazok a beruházások, melyek a víz védelmében zajlanak a Drávától a Balatonig.
Prépost László, Kaposszerdahely polgármestere, a megyei közgyűlés tagja nemzetközi tapasztalatokról számolt be. Bemutatta a norvégok válaszát a klímaváltozásra, ahol környezettudatos nevelés keretében mintafarmon ismerhetik meg a mezőgazdaságot a diákok, de a szelektív hulladékgyűjtés is más színvonalon zajlik, mint például nálunk.Az ülés végén elhangzott, hogy a projekt következő rendezvénye októberben lesz Barcson, illetve várhatóan szeptember végén kiírják a települési klímastratégia pályázatot is.
Hazai siker született a Platform üléssel egyidőben zajló 2017. évi Környezet- és Természetismereti Vetélkedőn. Hat csapat érkezett az ország több pontjáról, hogy összemérje tudását állat- és növénytani ismereteiből, hogy mennyire ismerik például a régies kifejezéseket, vagy a földrajzot. Az elméleti kérdések mellett újrahasznosított anyagokból készült alkotásokat is bemutattak a diákok, és ügyességi verseny is színesítette a napot, melynek végén a somogyzsitfai Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola versenyzői örülhettek az első helyezésnek.
Második lett a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium, míg harmadikként az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola végzett. Negyedik helyezett egy másik szegedi csapat, a Fodor József Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola három diákja lett, míg az ötödik helyen a vépi mezőgazdasági szakképző iskola és az örkényi Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakközépiskola osztozott.
Címkék: platform, környezetvédelem, víz, egészségügyi anyagok