A fejlett országokban a legnagyobb aggodalmat a lakosság számára a hormonhatású anyagok és a gyógyszermaradványok jelentik. Emellett egyre szélesebb körben terjednek el új, a jelenlegi vízkezelő technológiának ellenálló vírusok, baktériumok és egysejtűek, további veszélyt jelent az antibiotikumrezisztens baktériumok vagy a rezisztenciát meghatározó genetikai anyagok elterjedése a környezetben, és ezen anyagok és kórokozók kimutatása új kihívások elé állítja az egészségügyi hatóságokat - írták.
Jelezték továbbá, hogy Magyarország jelentős édesvízkészletekkel rendelkezik, amelyekből a lakosság ivóvízigénye maradéktalanul biztosítható, a lakosság 96 százalékát ellátják vezetékes ivóvízzel. A hálózati ivóvíz minőségét mind a szolgáltatók, mind a népegészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi, így az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer.
Kitértek arra: Magyarországon az egészségre nézve korábban kockázatot jelentett a kőzetekből kioldódó arzén, de az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen csökkent az érintett települések száma. Emellett néhány települést továbbra is érint a víz egészségügyi határérték feletti nitrát-, bór- és fluoridtartalma. Több helyen nyersvíz eredetű ammónium van az ivóvízben, ami önmagában nem okoz egészségi problémákat, de fogyasztása kisgyermekekre veszélyes lehet. Sok helyen előfordult, hogy emelkedett az ivóvíz vas- és mangántartalma, ami nem ártalmas, de szokatlan ízt és szagot eredményezhet.
A hatóság célja, hogy rendszeresen ellenőrzésekkel kiszűrje ezeket az eseteket és programok segítségével javítsa az ivóvíz minőségét - áll a közleményben.
A víz világnapján Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője ugyanakkor az alábbi sajtóközleményt juttatta el szerkesztőségünknek:
Hét somogyi település ivóvíz problémája oldódott meg azzal, hogy tavaly befejeződött a Surján Völgy ivóvízminőség-javító program. A projektet megvalósító társulás elnöke, Antalné Keresztes Mária kedden Hajmáson számolt be az érintett települések vezetőinek, a képviselőtestületeknek és a projekt kivitelezőinek, hogy tájékoztassa őket és megköszönje a példa értékű összefogást és együttműködést.
A rendezvényen részt vett Gelencsér Attila, Kaposvár és környéke országgyűlési képviselője is, aki elmondta: hét település fogott össze a közös cél érdekében: Sántos, Bőszénfa, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat és Szentbalázs hozta létre a beruházást megvalósító Surján-völgyi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulást. A 2500 lakos ellátását négy vízmű biztosítja, melyek mindegyikében magas volt a kutakból kitermelt víz ammónium- és vastartalma, emellett Sántoson a mangán, Bőszénfán pedig az arzéntartalom haladta meg az európai uniós határértéket.
A több mint nettó 435 millió forintos program eredményeként egyebek mellett Gálosfán a vízműben új vízkezelési technológiát alakítottak ki és bővítették a kezelőépületet. Szentbalázson szintén új vízkezelési technológiát szereltek be és egy 25 köbméteres udvartéri víztározó is építettek.
Sántoson az új vízkezelő technológia mellett vasiszap-ülepítőt, udvartéri medencét és nyomásfokozót kellett kialakítani.
Mindhárom vízműben felújították a meglévő kutakat. Bőszénfán a vízmű régi konténeres kezelőépületét egy téglaépítésű váltotta fel, s a beruházás részeként átépítették a vasiszap-ülepítőt is. Mind a hét faluban kicserélték a csomópontokat, teljes egészében átmosták az ivóvízhálózatot.
A beruházás eredményeként a kutakból nyert víz ammónium- és vastartalma már mindenben megfelel az európai uniós előírásoknak. Sántoson a mangánnal, Bőszénfán pedig az arzéntartalommal sem lesznek további gondok.
A Surján Völgy ivóvízminőség-javító program teljes költségvetését támogatásból finanszírozta a társulás, így a lakosságnak nem jelentett anyagi terhet a fejlesztés.
Címkék: világnapja, ántsz, víz, egészségügyi anyagok