2022.01.25 - Kedd
Pál
-10ºC / 2ºC
Erősen felhős

Egy életből öt: agyhalott anya adott életet gyermekének 2013. November 13. - Szerda 17:12 | Címkék: agyhalott, Életmentés, kismama, csecsemő, Debrecen, egészségügyi anyagok

92 napig nevelkedett agyhalott anyja méhében az a kisgyermek, aki egészségesen jött a világra. A kismama azonban másik négy ember életét is megmentette.

d_mti20131113100.jpg

A világon példa nélküli módon a szülés után a 31 éves agyhalott asszony öt szervét négy, szervátültetésre váró beteg kapta meg. "Egy életből öt élet lett" - fogalmazott az egészségügyi államtitkár a sajtótájékoztatón. Szócska Miklós köszönetet mondott a rendhagyó folyamatban részt vevő orvosoknak és szakdolgozóknak, valamint az elhunyt édesanya családjának, akik együtt "az életet választották", a gyermek megszületése és az ép szervek átültetése mellett döntöttek.

Molnár Csilla egyetemi docens, aneszteziológus-intenzívterápiás orvos, az idegsebészeti intenzív osztály vezetője felidézte, hogy a terhessége 15. hetében járó nőt agyvérzés miatt életveszélyes állapotban vitte mentőhelikopter áprilisban a DEOEC idegsebészeti klinikájára.

A fiatal nőt megműtötték, de két nappal később beállt nála az agyhalál, a magzat viszont nemcsak élt, hanem az ultrahangvizsgálat szerint élénken mozgott - tette hozzá.

d_mti20131113101.jpg

A váratlanul drámai helyzetbe került élettárs-apa, az asszony szülei és orvosai is rendkívüli döntés elé kerültek: hagyják-e meghalni a 15 hetes magzatot vagy próbálják meg a szinte lehetetlent, fenntartani az agyhalott anya szervezetének működését, és felnevelni az anyaméhben a magzatot addig, amíg életképesen megszülethet a gyermek?

Végül az élet mellett döntöttek - mondta Molnár Csilla. A lelki megpróbáltatás és az orvosszakmai kihívás is óriási volt: egy halottnak tekinthető asszony szervtámogató kezelése zajlott, magzata védelme és későbbi világrajövetele érdekében - tette hozzá.

Fülesdi Béla megjegyezte: tizenegy orvos szakmai összefogásának és kilencven napig tartó küzdelmének eredményeként született meg császármetszéssel a terhesség 27. hetében az egészséges, 1420 grammos baba.

d_mti20131113103 (1).jpg

Balla György akadémikus, a DEOEC gyermekgyógyászati intézetének igazgatója felidézte újszülöttosztályuk mottóját, amely szerint mindenkinek esélyt kell adni. A céljuk az volt, hogy legalább a terhesség 24. hetéig az anyaméh táplálja a magzatot és utána egészségesen világra segítsék.

Megszámlálhatatlanul sok orvosi problémát leküzdve eredményesen növelték az agyhalott nő méhében a magzatot, egyfajta "jelzőrendszer" volt az anyaméhben, folyamatos információkkal szolgáltatva arról, hogy a méhlepény életképes - fűzte hozzá a professzor.

Kovács Tamás Szilveszter szülész-nőgyógyász egyetemi docens a sajtótájékoztatón felidézte: sokáig nem volt biztos abban, van-e joguk egy emberi lényt előre tervezetten arra ítélni, hogy anya nélkül jöjjön a világra, így élje le életét.

Végül a találkozások a családdal győzték meg arról, hogy a gyermek az elhunyt anya továbbélését jelentheti majd a gyászoló apának és a nagyszülőknek - tette hozzá.

A baba egyébként a terhesség 20. hetében - amikor kiderült a neme - az intenzív osztály dolgozóinak biztatására nevet kapott a családtól. A nővérek ezután nevén szólították, beszéltek hozzá, a kórteremben folyamatosan szólt a rádió, hogy a magzat mindig halljon emberi szót és zenét. A sajtótájékoztatón a család kérésére nem árulták el a gyerek nemét.

A császármetszés után az orvosok és a családtagok úgy döntöttek, hogy az agyhalott édesanya szerveivel másokon is segítenek: négyen különböző ember kapta meg az asszony szívét, máját, hasnyálmirigyét és két veséjét - közölte az MTI érdeklődésére Fülesdi Béla.

d_mti20131113102.jpg

Elmondta: a nemzetközi szakirodalomban csak néhány olyan esetet ismernek, amikor a magzatok végül agyhalott anyától világra jöttek, de ők idősebb terhességi korban voltak.

Ez az első eset azonban, hogy az agyhalál bekövetkezte után 92 napon át transzplantálható állapotban tartották, majd átültették az agyhalott szerveit - mondta a professzor.

„Óriási lelki terhet jelentett számunkra, amikor a 21. héten az édesanyánál véráram fertőzés alakult ki, ami a szépen fejlődő magzat életét veszélyeztette" - emlékezik vissza a forró nyári napokra Molnár Csilla egyetemi docens, aneszteziológus-intenzív terápiás orvos, az idegsebészeti intenzív osztály vezetője. „Mert nem csak az volt a célunk, hogy megszülessen egy gyermek, hanem, hogy egy egészséges gyermek jöjjön a világra. A 28. terhességi hét előtt két nappal már nem láttuk biztonságban a gyermeket az anyaméhben, mert egyre labilisabb volt a keringése. Közös orvoscsoport döntött a koraszülésről. Egy csodálatos család és egy szorosan együttműködő szakmai közösség érte el kitűzött célját"- tette hozzá. Ám Kovács Tamás Szilvszter szülész-nőgyógyász , klinikai genetikus genetikus sokáig nem volt biztos abban, hogy joguk van-e a természet ellenében egy embert előre tervezetten arra ítélni, hogy anya nélkül jöjjön a világra - írja a Figyelő Online.

Nézze meg videón a szívbemarkoló történetet:

Vissza az előző oldalra

Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyja a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás