Ez a dátum öt éve, egy nemzetközi fórumot követően lett a náci és a kommunista rezsimek áldozatainak napja.

1939-ben ugyanis ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot. Trócsányi László igazságügyi miniszter emlékező beszédében a sztálinizmus, illetve a gulágok rendszerének embertelenségéről beszélt.

A tárcavezető szerint a bolsevizmus egyik legfőbb bűne az volt, hogy embert emberrel, közösséget közösséggel állított szembe, és dicsőítette az erőszakot.

Trócsányi László arról is beszélt, hogy a sztálini rendszer nem egyszerűen a jogállamisággal szakított, hanem az egyéni felelősség elvével, az európai és az egyetemes emberi civilizáció egyik alapvető vívmányával. Ráadásul a gulág-táborokba szinte bárkit elvihettek: sokszor már az is elég volt, ha valakit megrágalmaztak.

A német–szovjet megnemtámadási szerződés (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-, kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum) Moszkvában 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek által aláírt megállapodás. A felek a szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról.

Címkék: gulág, augusztus 23., totalitárius diktatúrák, emléknap, kultúra