Jézus 40 napig szenvedett és böjtölt. A keresztények ezért készülnek ennyi ideig legnagyobb ünnepükre: a húsvétra. Az egyház tagjainak két szigorú böjti napot kell tartaniuk: hamvazószerdán és nagypénteken. Ezeken a napokon csak háromszor szabad enni, és csak egyszer lehet jóllakni. Péntekenként pedig a húst is illik mellőzni.
A böjt kezdetét jelző hamvazószerda egy régi hagyományból származik: ezen a napon az őskeresztények hamut szórtak a fejükre, hogy így vezekeljenek bűneikért. Később ez a szokás az egyházi szertartás részévé vált. Az ősi rítus szerint a hívek mezítláb, zsákból készült ruhában jelentek meg e napon templomban, ahol a bűnbánatért imádkoztak. A szertartás végén a püspök hamut hintett a jelenlévők fejére és kiutasította őket a templomból, egészen nagycsütörtökig. Napjainkban a virágvasárnapi barkák megszentelt hamvaiból rajzolnak keresztet a hívők homlokára.
A hamvazás a mulandóságot és a bűnbánatot jelképezi. A néphit szerint pedig, akit hamuval hintenek, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.
A néphagyomány szerint, a hamvazószerdát a torkos csütörtök követi. Ezen a napon még mindenki kedvére elfogyaszthatta a farsangi maradékokat.
Napjainkban már sokan nem tartanak nagyböjtöt, torkoskodni viszont szívesen mennek.