Az aranyszőrű malac című mesét meséli a nagymama unokájának. Ez volt a kedvence kiskorában. Ma már főként édesanyjával, a család dédnagyanjával tud csak szót érteni beásul. De amikor teheti az unokáját is tanítja.
- Ritkán, de előfordul, hogy szólunk hozzájuk. De legtöbb a magyar az amilyen nyelven megértik, hogy szólunk hozzájuk. Nap mint nap nem is próbálkozunk - Farkas Józsefné.
Ezek a gyerekek azonban mind értik a beás nyelvet. A régiós mesemondó versenyre volt aki tánccal is készült.
- Marika néni tanította és mindig beáson próbáltunk. És nem nehéz volt megtanulni - Ságvári Amanda.
Az ősi cigány nyelv ma már kiveszőben van. Vele együtt pedig a beás mesék is.
- Sajnos már nem jellemző. Nagyon nagyon erős a nyelv területén a nyelv csere. És különösen a nyelv cserének a generációk közötti látványos lezajlása. Sajnos a legfiatalabb generációnak már nem anyanyelve éppen ezért a mese mint műfaj ha elő is kerül már csak magyar nyelven - Orsós Anna, tanszékvezető, romológiai tanszék, Pécsi Tudományegyetem.
Hagyományőrzés miatt azonban több iskolában is tanítani kezdték a kihalófélben lévő nyelvet. Például a kaposvári pécsi utcai iskolában is.
- Nagy az érdeklődés. Érdekes, hogy nemcsak a beás nyelvű gyerekek, hanem az oláh cigány nyelvű gyerekek is jelentkeztek és igyekszünk játékos formában megtanítani a tananyagot. Szakkör formájában is és tanórában is tanuljuk a nyelvet - Farkas Mária, pedagógus, Pécsi u. Általános Iskola.
A beás mesemondó versenyt is hasonló célból rendezte meg már hatodszor a Kaposvári Egyetem. A szervezők szerint az ilyen rendezvények segítenek életben tartani a nyelvet.
Nézze meg mindezt videón is:
Beás mesemondó versenyt szerveztek a régió diákjainak. Az ősi cigány nyelvet már nagyon kevesen beszélik.