Ez a nap az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja.
1038. augusztus 15-én eltemették István királyt, aki alatt Magyarország keresztény európai királysággá vált. Szentté avatását a később szintén szentként tisztelt László révén nyerte el 1083. augusztus 20-án, két másik szenttel: fiával, Imrével, és a velencei származású váradi püspökkel, Gellérttel. István az első olyan szent, akit az 1054-es egyházszakadás után mind a keleti, mind a nyugati kereszténység elfogad.
Szent László ezzel nemcsak egyik ősének megnyomorítóját avatja szentté: a középkori hagyományok értelmében az államalapító szentsége olyan jogalapot teremt, mely garantálja Magyarország önállóságát - senkinek sem tartozik hűbéresküvel. Az ekkoriban pápapárti királynak emellett az a joga is megmarad, hogy egyházi ügyekbe is beleszóljon.
Augusztus huszadika azért is fontos, mert a hagyományosan ekkor tartott pogány aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé krisztianizálta - az Aranybulla pedig rögzíti a szent király ünnepének megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt.
Az Árpád-ház kihalása után, a török hódoltság vészterhes időszakában Szent István alakja az ország egységét jelképezte, ekkor nyerte el szimbolikus jelentőségét a Szent Jobb. Az újkori pápaság szertartásnaptár-egyszerűsítése során Szent István ünnepét azonban kivették a sorból, bár a magyar nemességnek hálás Mária Terézia, világi formában ugyan, de rendelkezik az ünnep megtartásáról. 1771-ben az ő közbenjárásával kerül Budára a Szent Jobb, elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, és arról is rendelkezik, hogy az ereklyét évente hatszor közszemlére lehet tenni.
Harminchét évvel később, 1818-ban tartják meg a Szent Jobb első körmenetét a Budai Várban, azonban 1849 és 1860 között tiltották a körmenetet. 1891-ben nyilvánították Szent István ünnepét munkaszüneti napnak, a századfordulón pedig újjáéled az aratóünnepségek hagyománya.
A korábban katolikus ünnep a Horthy-rendszerben válik nemzeti ünneppé, hiszen a katolikusok a szentet, a reformátusok és evangélikusok pedig mint az ország egységének a nemzeti önállóságnak a megteremtőjét láthatták benne - a Szent Istváni állam-terület visszaállítása pedig a revízió központi gondolata volt.
Tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről, egy évvel később a Szabadság téren felavatták az ereklyés országzászlót.
A vesztes háború után az új berendezkedés számára korábbi tartalmával augusztus huszadika nem volt elfogadható, s mivel a naptárból nem tudták kitörölni, Rákosi Mátyás az "Új kenyér ünnepévé", majd "a népköztársaság ünnepévé" nevezte át. A Kádári enyhülés a "tiltott, tűrt, támogatott"-rendszerben a tűrt közé sorolta e napot.
A rendszerváltás után, 1991-ben iktatták törvénybe augusztus huszadikát, mint hivatalos állami ünnepet.
Kaposváron délelőtt 10 órakor ünnepélyes zászlófelvonással veszi kezdetét a programsorozat. Délelőtt 10.30-kor szentmisét tartanak a Nagyboldogasszony Római Katolikus Székesegyházban. A mise után a Kossuth téren katonai tiszteletadással és koszorúkkal tiszteleg Szent István előtt a város, a megye, a fegyveres erők, a hivatalok és a pártok képviselői.
Közreműködik a Déryné Vándorszíntársulat és a Kaposvári Honvédzenekar.
Délután a Városligetbe több ezer embert várnak színes programokkal. Este 18.00 órától a kaposvári Fehér Holló Középkori Műhely lovagi bemutatója várja az érdeklődőket, melyet a Kaposvári Ifjúsági Fúvószenekar koncertje követ.
Szita Károly ünnepi beszéde után a Somogy táncegyüttes "Egy darab föld" című táncszínházi bemutatóját láthatja a közönség, amely a Pál utcai fiúk történetét dolgozza fel.
A tűzijáték minden évben fénypontja az augusztus 20-i rendezvényeknek, ez idén sem lesz másként. Kaposváron az estet egy látványos tűzijáték zárja, amely 22 órakor kezdődik.
Nézze meg milyen ünnepi programok várják megyeszerte!
Címkék: Szent István, államalapítás, augusztus 20, ünnep, Kaposvár, kultúra