Az új szavazássorozat eredményeként a buszok egyedi arculatot kapnak azáltal, hogy egy-egy híres kaposvári arcképe kerül fel rájuk. Hogy pontosan mely portrék, arról a kaposváriak dönthetnek több szavazás alkalmával.
A novemberi átadás után öt busz már felmatricázva állt forgalomba. A további 35 névről pedig a városlakók határozhatnak. A február 15-ig tartó első szavazáson 10 kaposvári kötődésű híresség nevéből választhatják ki azt az ötöt, akinek portréja márciusban kerül fel egy-egy busz oldalára.
Az egyéb rovatban olyan személyt is meg lehet nevezni, aki nem szerepel a listán. A legtöbb szavazatot kapó jelöltre a következő szavazás alkalmával voksolhatnak majd.
A szavazás közvetlenül ide kattintva érhető el.
Az első szavazás szereplői:
Esterházy Pál herceg (1635–1713) volt az, aki a Rákóczi-szabadságharc idején csaknem teljesen elpusztult Kaposvárt 1712-ben újratelepítette.
Kopits János (1872–1944) kaposvári születésű szobrászművész legismertebb kaposvári alkotása Kossuth Lajos szobra, amelyet 1911-ben lepleztek le a főtéren.
Dr. Pongrácz Károly (1874–1943) huszonhat éven át, 1937-ig volt nagy tudású és humanista igazgatója Kaposvár legrégebbi középiskolájának, a mai Táncsics-gimnáziumnak.
Rigó Jancsi (1858–1927) cigányprímás éveken át muzsikált Kaposváron. Egy romantikus szerelem és a róla elnevezett cukrászsütemény tette igazán híressé.
Németh István (1849–1911) a 20. század elején nagy ütemben gyarapodó Kaposvár polgármestere volt. Méltán nevezték „városfejlesztőnek”.
Avar István (1905–1977) erdélyi származású válogatott labdarúgó 1941-től több éven át szolgálta a Kaposvári Rákóczit játékosként és edzőként. Legendás hírű sportember volt.
Merényi György (1932–1986) zenepedagógus 1965-től több mint két évtizedig volt a Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója. Nem egy kórus működését mint karnagy is segítette.
Takáts Gyula (1911–2008) Kossuth-díjas költő, író, tanár, a Berzsenyi-társaság elnöke évtizedeken át volt Kaposvár kulturális-irodalmi életének egyik meghatározó alakja.
Fekete István (1900–1970) írót, aki fiatalságának egy részét Kaposváron töltötte, a vadász- és az ifjúsági irodalom, az állatregények legjelentősebb alkotói közé sorolják.
Ujváry Ferenc (1843–1907) a 19. század utolsó évtizedeinek jeles egyház- és városfejlesztő plébánosa volt Kaposváron. A nagytemplomot és a donneri Kálváriát is ő építtette.