Lehet, hogy a virágok és a tavasz római istennőjének köszönhetjük, hogy megúsztuk nagyobb jégverés és szélvihar nélkül az elmúlt napokat; Somogyot ezúttal elkerülte az égiháború. Igaz, záporra és zivatarra ma is számíthatunk, de továbbra is bízhatunk a latin eredetű nevet viselő Flórák derűjében, vagy a Flóriánok erejében. S, ha már mitológia, akkor a Mónikákat is köszöntsük ilyen optikával: karthágói-pun nevük ugyanis istennőt jelent.
Időzzünk még picit május negyedike, ha úgy tetszik világtörténeti vonatkozásainál, merthogy akad néhány ilyen is. Több mint félezer esztendeje, második expedícióján, ezen a napon fedezte fel Kolumbusz Kristóf Jamaicát. (A linkre kattintva egy könnyed Neoton-slágerrel kedveskedünk, ami a kapitány vezérhajójáról íródott.)
Tulajdonképpen 1626-ban az is ezen a napon dőlt el, hogy lesz egyszer egy olyan város, amelyik soha sem alszik. Manhattan szigetét ugyanis éppen 387 évvel ezelőtt vette meg az indiánoktól Peter Minnewit, a holland Új-Németalföld gyarmat első kormányzója, aki hamarosan megalapította Új-Amszterdamot, vagyis a mai New York városát. (A linkre kattintva Frank Sinatra örökzöldje csendül fel.)
A fentebb már említett „Nagy almában” látta meg a napvilágot 1940-ben dr. Robin Cook, az orvos-krimi koronázatlan bestseller-királya, illetve 1929-ben ezen a napon született a Római vakációval Oscar-díjig jutó „My Fair Lady”, vagyis Audrey Hepburn is. (Fotójához az „Álom luxuskivitelben - Breakfast at Tiffany's” című film betétdalát, a „Moon River”-t rendeltük hozzá.) És napra pontosan egy híján kétszáz éve történt az is, hogy Napóleon megérkezett Elba szigetére.
Maradjunk a zenei vonalnál! Az alábbi képen látható zongoraős az 1655-ös születésű olasz hangszerkészítő, Bartolomeo Cristofori találmánya. (Kattintson, és nézze meg, hogyan nézett ki a XVII. századi feltaláló és vajon, hogyan működött ez a hangszer!)
Ez a kép, pedig egy magyar zenekutató, hangszertörténész, restaurátor és tekerőlant-művész keze munkáját ábrázolja, egy „electrotary” nevű hangszert. Mandel Róbert szintén május negyedikén született, 1957-ben. (Katt, és hallgasson szépet!)
75 év mérlegét vonhatja meg ma Juhász Előd zenetörténész és újságíró, a Zenebutik-Zenehíd szerkesztő-műsorvezetője, a honi kulturális televíziózás nagy öregje. Pályafutását 1962-ben a Zeneműkiadó Vállalat gyakornokaként kezdte, majd 1963-tól a Magyar Rádió lektoraként dolgozott. 1981-től a Magyar Televízió zenei és művészeti főosztályának főmunkatársa volt. Zeneközelben című magazinja hosszú évekig a Petőfi Rádió egyik legnépszerűbb műsora volt. Juhász Előd ma hasonló, értékteremtő koncepció mellett, „Zene-közelben” címmel beszélgetős-, „Kitalálom” címen pedig vetélkedőműsort vezet a Magyar Katolikus Rádióban. Persze, köszöntésünk nem lenne teljes akkor, ha nem utalnánk legalább egy kattintás erejéig a klasszikus Gálvölgyi-paródiákra.
Az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak a földalatti vasutat. Naná, hogy május negyedikén. A világ első földalattija három évvel a magyar előtt nyílt meg Londonban. A fővárosi állomások és az Andrássy út egy része nemrég kapta meg "a Világörökség része" kitüntető címet.
Ma kap szülinapi tortát szeretteitől SZOT-, Jászai Mari- és Kossuth-díjas érdemes művészünk, Huszti Péter (1944), akárcsak színésztársa, Igó Éva (1956) és a nyolcvanöt esztendős szociológus- filozófus Hankiss Elemér.
Tisztelettel kívánunk minden jót, a somogyi kötődésű Róna Péter közgazdászprofesszornak is! Róla országszerte köztudomású, hogy nemcsak a számokhoz és a gazdasági folyamatokhoz, hanem a sajtokhoz is nagyon ért. Amint arról a KaposPont is tudósított: két évvel ezelőtt, a világ legrangosabb angliai sajtkiállításán, ezüstérmet nyert egy, a kisasszondi üzemében előállított füstölt sajtjával.
Olimpiai arany- és ezüstérmes, kétszeres világ- és Európa-bajnokunk Gyurta Dániel is ma koccint. Már, ha nincsen éppen edzése a legsikeresebb, jelenleg is aktív, 24 éves versenyúszónknak. Isten éltesse őt is és az Aranycsapat 88 esztendős hátvédlegendáját, Buzánszky Jenőt is! Az Újdombóváron született olimpiai bajnok és vb-ezüstérmes csapattag, mintegy félszázszor öltötte magára a címeres mezt és csak Dorogon több mint kétszáz NB I-es mérkőzésen játszott; nevét három évvel ezelőtt fel is vette az ottani stadion. A Kazal becenevére is hallgató, Prima Primissima díjas Nemzet Sportolója ma a Foci a Barátságért Program utazó nagykövete.
Címkék: isten, aranycsapat, legenda, zene, tavasz, kis szines