A kutatók egy Dornier Do-228 típusú kifejezetten kutatási célra tervezett repülővel érkeztek, mely az egyetlen gép volt, amely Nagy-Britanniában repülhetett az izlandi vulkánkitöréskor, és ezzel követték nyomon a hamu elterjedését. A gép felszereltségéhez tartozik egy 39 megapixeles digitális kamera, egy LEICA domborzati pásztázó lézer és egy AISA Dual hiperspektrális kamerarendszer. A tíz napos kutatás alatt alkalmazott technológiákat a világban együttesen még nagyon kevés helyen használták, Magyarországon pedig még egyáltalán nem végeztek ilyesmit.
A lézeres eljárás vagy más néven LIDAR (Light Detection And Ranging) technológia másodpercenként több tízezerszer méri a repülő és a földfelszín közötti távolságot, ami a gép helyzetének ismeretében nagyon részletesen és pontosan kirajzolhatóvá teszi a felmért terület domborzatát és a növényzet magasságát. Az úgynevezett hiperspektrális kamera pedig a színek numerikus vizsgálatán keresztül, a növényzet által visszavert sugarak hullámhosszát mérve különböző felszínborítási típusok elkülönítését teszi lehetővé. Segítségével feltérképezhető a parti növényfajok elterjedése, és lehatárolhatók az ép és pusztuló nádasok.
A Balaton vízminőségének, ezen belül is a felkeveredésnek és a vízben lebegő algák mennyiségének a műholdas követése azért fontos, mert így térben részletezve ismerhetik meg a tó áramlásait és a víz minőségét meghatározó folyamatokat. A kutató elmondta, hogy a tó vízminősége jelenleg kiváló, a parti növényzet állapota viszont fontos problémát jelent. Nemcsak a parti telkek beépítése veszélyezteti a nádasokat, hanem a mesterségesen magasan tartott vízszint is, amely a nádasok víz felőli oldalának pusztulását idézi elő. Ezt a jelenséget légi felvételek segítségével állapította meg, és követte eddig is az intézet.
A tihanyi intézet 1995 óta működik együtt az angol partnerekkel, és már korábban is dolgoztak ki közösen módszert a tó vízminőségének műholdas térképezésére, ezeket azonban végül nem alkalmazták. A mostani vizsgálatok első eredményei 2011 elejére várhatók, ekkor fogják tudni megállapítani, hogy miként változott a nádasok kiterjedése.
Címkék: alga, nád, angol, vízminőség, kutatás, Balaton, kis szines