Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés által szervezett szakmai nap célja az volt, hogy hulladékgazdálkodásban, ezen belül is a szelektív gyűjtésben résztvevő szakemberek olyan kommunikációs technikákat és eljárásokat ismerhessenek meg, amelyek alkalmazásával, egymással együttműködve segíthetik elő a lakosság környezettudatosságának fejlődését, ezen keresztül pedig a szelektív hulladékgyűjtésben való aktív részvételét. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. valamint a Hulladéksors szaklap támogatásával megvalósult rendezvényen közel 40 helyi kommunális szolgáltató vállalat, számos civil és környezetvédő szervezet, több szelektív hulladékgyűjtés koordináló szervezet kommunikációs szakemberei és a média képviselői vettek részt.

Földünk erőforrásai vészesen csökkennek, népessége pedig folyamatosan nő, amihez sok országban jelentős túlfogyasztás is párosul. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb erőforrásból és alapanyagból, egyre több ember számára kell megtermelni a földi élet és az egészséges környezet alapvető feltételeit. Amennyiben a jelenlegi ütemben bővül az ipari termelés és nő Földünk népessége, miközben tovább csökkennek erőforrásai, a folyamat 2030-2040 utánra fenntarthatatlanná és visszafordíthatatlanná válhat, pedig erőforrásaink újrahasznosításával akár hosszú távon is fenntartható lehetne.

A környezeti fenntarthatóság egyik eszköze a hulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása. Ahhoz azonban, hogy a nyersanyagok e körforgását biztosító rendszer hatékonyan működtethető legyen, a döntéshozók, az ipar szereplői, a koordináló szervezetek, a civil szervezetek és a begyűjtő vállalatok aktív kommunikációs és edukációs tevékenységére van szükség annak érdekében, hogy a lakosság környezettudatossága erősödjön és fejlődjön.

Fejlődési lehetőség pedig bőven van! A 70%-ban újrahasznosítható alapanyagból, papírból készülő italos kartondobozok esetében például – az elmúlt években elért látványos fejlődés ellenére is – 100 forgalomba hozott dobozból csak 14 darab kerül szelektíven begyűjtésre és hasznosításra.

„A lakosság környezettudatosságának további erősítésében előttünk álló kihívás hasonló ahhoz, amelyet az egészségtudatosság kialakításában már egyszer elértünk. Ma már a legtöbb ember tudja, hogy mit, mennyit és mikor kell elfogyasztania és mennyit kell mozognia nap, mint nap ahhoz, hogy egészségét megőrizze. - mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója. „Ehhez hasonlóan, kommunikációval és oktatással kell elérnünk azt, hogy környezetünk egészségével is nap, mint nap és ne csak egyszer-egyszer törődjünk, hiszen ebből is csak egy van, sőt mi több állapota visszahat egészségünk állapotára” - tette hozzá a szakember.

Mitől lesz jó a környezetvédelmi kommunikáció? Az iparág kommunikációs szakemberei egyetértenek abban, hogy a hiteles környezetvédelmi kommunikációnak az adott környezetvédelmi tevékenység eredményét valamint gazdasági és környezeti hasznosságát kell bemutatnia. Ezt az eredményt / hasznosságot célszerű az egyén szintjétől indulva, szűkebb és tágabb környezetén át globális dimenziókat is érzékeltető módon megtenni, annak érdekében, hogy megértést, ezáltal pedig a környezetvédelem ügye melletti hosszú távú elkötelezettséget teremtsen.

Az iparágon belül ma már számos jó példa van a hatékony környezetvédelmi kommunikációs tevékenységekre, amelyek egy természetes evolúción mentek keresztül. Amíg a kezdetekben, 5-8 évvel ezelőtt road-show-kal, szórólapokkal és kiadványokkal népszerűsítették a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét az iparág szereplői, addig napjainkban már megszokottnak tekinthetők a környezetvédelem ezen módját bemutató kiállítások, sőt számos példa létezik már ATL eszközök: óriásplakátok és TV reklámok egyedi és integrált használatára is.

A környezetvédelmi kommunikáció persze nem létezhet hatékony környezeti oktatás nélkül! Egy olyan új környezetvédelmi gyakorlatnak, mint a szelektív hulladékgyűjtés nemcsak egy már meglévő környezeti oktatási modellbe kellett integrálódnia az elmúlt évtizedben, de át kellett alakítania a korábban létező sztereotípiákat is (hulladék = pénz helyett a hulladék = érték), amit az iskolai papírgyűjtések példája mutat a legjobban.

A szelektív hulladékgyűjtésben érintett koordináló szervezetek és helyi kommunális szolgáltatók, civil szervezetek az elmúlt években számos példaértékű környezeti nevelési programot valósítottak meg. Ma már léteznek az integrált hulladékgazdálkodást, ezen belül pedig a szelektív hulladékgyűjtésre oktató kiadványok, tesztfüzetek, tanári segédanyagok, előadások és audio-vizuális eszközök is. A környezeti nevelésben mindemellett a közvetlen megtapasztalásnak van a legfontosabb szerepe, amelynek biztosításához egyes kommunális szolgáltatók kialakítottak és évek óta sikerrel valósítanak meg integrált; környezetvédelmi foglalkozásokat, bemutató órákat és hulladékkezelő-telep látogatásokat is magukba foglaló öko-suli programokat.

Mind a környezeti oktatás, mind pedig a felnőtt lakosságot megcélzó kommunikációs tevékenység hatékonyságának növelése szempontjából fontos szerepe van a különböző, szelektív gyűjtést vagy az egyes anyagfajták visszagyűjtését népszerűsítő, a környezetvédelmi árukapcsolás elvén működő gyűjtőakcióknak / gyűjtőkampányoknak.

Ilyen kampányokat ma már szinte minden helyi kommunális szolgáltató és koordináló szervezet valósít meg rendszeresen. Az iskolákba visszahozott italos kartondobozokért hűtőmágnessel vagy állatkerti belépővel, a szelektív gyűjtőszigetre visszavitt hulladékért virágfölddel, a PET hulladékért újrahasznosított anyagból készült bevásárlószatyorral jutalmazzák a környezetvédelem „mindennapi hőseit” az iparág szereplői.

Címkék: kis szines