Leverte a vihar a háztető cserepeit. Csőtörés miatt ázott le a társasházi lakás. Leggyakrabban ilyen és ezekhez hasonló épületkárokat jelentenek a biztosítóknál.
A kitöltött bejelentőket az ügyfélszolgálatok küldik tovább a kárszakértőkhöz. Ők döntik el, hogy a bejelentés jogos-e és ők határozzák meg a kifizetendő összegeket is.
Bár az esetek többségében a káresemény valós, az ügyfelek sokszor tesznek arról, hogy nagyobb legyen a kár.
A KÖBE Kaposvári Irodájának ügyfélszolgálati referense, Forró Istvánné azt mondja: "A biztosítási csalásokat is ketté lehet bontani. Az egyik a „puha” (soft) csalás, amikor maga a biztosítási esemény megtörténik, azonban többlet igénnyel lépnek fel a biztosítóval szemben, mint maga a valós kár; ezt sokszor úgy érik el, hogy a károsodást utólag megnövelik, azaz „rásegítenek”. A másik fajta a „kemény” (hard) csalás, amikor a biztosítási esemény szándékosan, nyereségvágyból, a biztosító átverésének céljából jön létre."
Legtöbben a lakásbiztosításokkal próbálnak trükközni. Emellett jellemzően a karambolokkal élnek vissza sokan. Az autóval kapcsolatos biztosítási csalásoknál gyakori trükk, hogy a tettesek szándékosan idéznek elő baleseteket. Például a csalók hirtelen lefékeznek, hogy hátulról valaki beléjük hajtson. Ilyenkor az is sokszor előfordul, hogy bontásból származó, már törött alkatrészekkel cserélik ki az épeket.
A biztosítók és sok esetben a biztosítót beperlő ügyfelek is műszaki-, vagy éppen meteorológiai szakvéleményeket kérnek. Ezeket ugyanis a bíróságok is elfogadják. Ha a perben az ügyfélnek van igaza, akkor a biztosító fizet. Ha azonban kiderül, hogy ő trükközött, akkor akár még a Btk. szerint is felelősségre vonhatják.
Az általunk megkérdezett, biztosítási ügyekben járatos ügyvéd, Dr. Ozsváth Ferenc szerint ilyenkor számolni kell azzal is, hogy a kárt szenvedett biztosító - amennyiben bebizonyosodik, hogy ez egy megalapozatlan, jogtalan dolog volt - élhet visszakövetelési jogával is. Vagyis nemcsak a büntetést kell megfizetnie az ügyfélnek, hanem az esetleg már felvett kártalanítási söszzeget is.
Szakértőink szerint a biztosítási csalás Magyarországon morálisan hasonlít az adócsaláshoz, azaz az emberek szemében megtűrt, elnézett cselekedet, „huncutság”, pedig a biztosítási csalás éppen az ügyfelekre van negatív hatással, ugyanis a nem jogos kárkifizetések növelik az ügyfelek biztosítási díjait, legyen az akármelyik biztosítási termék is.