Egy budapesti férfivel ugrott, ez a sértettnek nem került pénzébe, mert az ő cége reklámozta a vádlott ejtőernyős szolgáltatását. Az ugrásról videofelvétel is készült. A látási és hőmérsékleti és a szélviszonyok ideálisak voltak. Előtte a vádlott kioktatta az újoncot, hogy az ugrás, a szabadesés és a földet érés során hogyan viselkedjen. Az oktatásról írásos anyag, bár ez előírás lenne, nem készült. A vádlott súlya 105 kiló, a sértett 85 kiló volt, ehhez járult a 28 kilós felszerelés. Egy kölcsönkért légcellás ernyővel vágtak neki, ami tartalék ernyővel és tok-heveder rendszerrel volt ellátva. A főernyő gyártói utasításában előírt 205 kilós terhelhetőséget 18 kilóval túllépték. Erről az ugrásért felelős férfi nem győződött meg, a hiteles mérést elmulasztotta. A repülőgépből 4 ezer méter magasban ugrottak ki, a főernyő kinyílt, a vádlott utasításokat adott, hogyan viselkedjen a társa. A felszerelés túlterheltsége miatt azonban a szükségesnél alacsonyabb magasságban fordult leszálló irányba, és kezdte meg a lebegtetést. A szükségesnél nagyobb sebességgel értek földet, először a sértett, aki a fenekére és a vádlott lábára esett.

Reccsenést hallott, és fájdalmat érzett. Orvosi ellátás nem volt a helyszínen, a baleset bejelentését később is elmulasztották. A sértett maga vezetve személyautóját előbb a kaposvári kórházat kereste, majd a budapesti Fiumei úti kórház baleseti ambulanciáján kért ellátást. A vád szerint eleinte titkolta, hogy légi balesetet szenvedett. Eltört a csigolyája. 4 hónap alatt maradandó fogyatékossággal gyógyult, az érintett gerincszakasz terhelhetősége 24%-kal csökkent. A történtek miatt pszichés betegséget is kapott. A vád szerint az ugrást irányító férfi rosszul mérte fel a lebegtetési magasságot és nem megfelelő földet érési technikát választott.

A mai tárgyaláson a vádlott azt mondta, hogy szakmai hibát nem követett el. Felkészítette a sértettet, erről egy nyomtatványt is kitöltöttek, de az már nincs meg. Mérlegelés nem volt, de az máshol sem gyakorlat, elég megkérdezni, hány kiló az utas. Az ugrás után a sértett panaszkodott arra, hogy fáj a háta, de elutasította az orvosi segítséget, amit felajánlottak. A baleset okáról a vádlott azt állította, hogy feltehetően egy felfelé áramló meleg légörvénybe repültek.

A balesetet szenvedett férfi azt állította, hogy felesége és kollégái lepték meg az ugrással, amiért cserébe hirdetést adtak egy sportújságban. Több kollégája is ugrott előtte. Egy vékony könyvelőnő sikeresen ért földet, de egy termetes kolléga csak későn tudott kiugrani a gépből, mert alig fértek ki az ajtón. A kolléga a nyakát rándította meg a landoláskor, amikor keresztül bucskáztak egymáson az oktatóval. A sértett tagadta, hogy nyomtatványt töltött volna ki a felkészítésről, és azt is, hogy megkérdezték volna tőle, hány kiló. Nem akarta eltitkolni a balesetet, de a pesti kórház betegfelvételénél az adminisztrátor nem kérdezte, mert sok volt a dolga. Erre a vádlott ügyvédje bemutatta a felvételi lapot, ahol a baleset okaként az szerepelt, hogy " 5 méter magasból lecsúszott." A férfi azt mondta: olyan fájdalmai voltak, hogy elájult, mielőtt az orvos megvizsgálta volna.

Az ejtőernyős szakértő a bíróság előtt azt vallotta: a baleset oka vagy a túlterheltség volt, vagy az, hogy későn kezdte meg a vádlott a lebegtetést, ez nem állapítható meg a videofelvételből. Nem kötelező mérni és írni, hány kiló az utas, de erre oda szoktak figyelni a felkészült oktatók, mert a saját életüket is kockáztatják. Ha minden szabályt betartanak, akkor is előfordulhat sérülés, szögezte le a szakértő. A sértett egyébként 1 millió 200 ezer forint összegű kártérítési pert nyert a baleset miatt a vádlottól korábban a Tolna Megyei Bíróságon.         

Címkék: ejtőernyő, kártérítés, tandem, ugrás, Kaposújlak, kék hírek