Fordulat a kaposvári rabhalál bírósági tárgyalásán: tanúként megjelent, és terhelő vallomást tett a börtönőrökre egy volt rab, O. Sándor. Ő került egy zárkába a német-magyar állampolgárságú Heinrich-hel. János agresszív volt, állandóan "bontott, épített" a cellában, hangoskodott. Az ajtót kaparta különböző tárgyakkal, az őröknek el kellett venniük tőle az őröknek söprűt, kanalat. Ezzel bosszantotta fel a foglárokat. Azt kérte, hogy engedjék haza, mert otthon a kiscicája be van zárva a szobába. Ezután a szolgálati kutyát uszították a fogvatartottra. "Itt a kiscica! "-mondta a kutyás őr. A németjuhász feldöntötte, a szájkosárral többször megütötte Heinrichet, aki hanyatt feküdt, jajgatott, miközben a kutya forgatta- állította O. Sándor a történtekről.
Szombaton az esti zárkaellenőrzésen hárman mentek be a 28-as zárkába, ahol a két fogvatartott volt. Heinrich nem kelt fel az őrök érkezésekor, pedig ez a szabály. Az elsőrendű vádlott, aki egy 130 kilós fiatalember, felrántotta az ágyról. A mozdulattól a rab elesett, az őr ráállt a mellkasára, és megütötte a szeme fölött. Felszakadt a bőr, a rab füle is vérzett. Egy másik őr térdre segítette Heinrichet, aki azt mondta: "Ne verjetek, ne bántsatok!" Végül O. Sándor segítette fel az ágyra.
Ezután Heinrich zavartan viselkedett, hallucinálni kezdett, a felségével beszélt németül. Később lefeküdt. O. Sándor reggel azt látta, hogy félig nyitva a szeme, és hörög. A lepedőjén vizeletfolt. Az őrök benéztek, utasították, hogy ébressze fel, ha kell, öntsön vizet az arcára. Később azonban látták, hogy nem tud felkelni, ezért mentőt hívtak hozzá. A rab kómába esett, és meghalt a kórházban.
O. Sándor azt vallotta: aláírattak vele egy papírt az őrök, hogy nem történt semmi rendkívüli az éjszaka. Ő sokáig tartotta magát ehhez a vallomáshoz, az őrök ekkor azt mondták neki: csak így tovább, ehhez tartsa magát. Később azonban a tévében látta, hogy mi történt, ezután nem hagyta nyugodni a lelkiismerete, és bevallotta az igazságot a katonai ügyészeknek. Egy másik rabtársa is arra biztatta, hogy mondja el az igazat.
Az őrök a szembesítésen, és a tárgyaláson tett észrevételeikben azt mondták: O. Sándor nem mond igazat, és valószínűleg valaki felkészítette, hogy ilyen tartalmú vallomást tegyen. A megbeszélteken túl már nem tud válaszolni, vagy téved. Az őrök nevét sem tudja, bár fényképről felismeri őket, de a katonai ügyészségen tett vallomásában viszont keresztnéven szólítja őket. Hazudik, nem tudni, milyen okból- mondta az elsőrendű vádlott. A másodrendű szerint az ő szerepét teljesen összekeveri a tanú. A kutyás őr szerint nem uszította a kutyát, inkább visszafogta, mert amikor beléptek a zárkába, az eb magától támadt. A reggeli váltásban dolgozó két őr azt vallotta, hogy amikor benéztek a zárkába, a rab az ágyon feküdt, be volt takarva, a szeme csukva volt és horkolt.
A bíróság délután O. Sándor rabtársait hallgatja ki, azt igyekeznek kideríteni, hogy ugyanúgy mondta-e el nekik korábban a történteket a férfi, ahogyan ma vallotta.
Nézze meg a csütörtöki tárgyalás videóját!