Bár az alkotmánybíróság tervezett hatásköre gyengébb, az alkotmánybíró azt mondja: azért tud azonosulni is néhány rendelkezéssel.

- Szokatlanságánál, újszerűségénél fogva először ellenérzést vált ki. Azt mondhatjuk: ki volt az a hülye, aki így írta? Ez igazságtalan megközelítés lenne, mert kritizálni könnyebb, mint alkotni- mondta dr. Kiss László alkotmánybíró.

Bár már van egy benyújtott alkotmányjavaslat, még sok a bizonytalanság. Az önkormányzatok terén is. Azt sem lehet tudni, megszűnnek-e a budapesti kerületek, mi lesz a kis falvakban.

- Sok kérdést felvet az alaptörvény tervezete, pl. a kistelepülések igazgatásával kapcsolatban. Nem zárja le a kérdést, hogy minden településen lesz-e képviselőtestület, igazgatás és feladatellátás- mondta dr. Fábián Adrián tanszékvezető.

A jogászok azt mondták: bár az adósságkezelésről, a Szent Koronáról és másról több szó esik, az állam működése a közigazgatásra vonatkozó törvényeken múlik. Szerintük ott még lehetnek meglepetések. Az igazságszolgáltatás mély válságban van, állítja az egyetemi tanár.

- A magyar igazságszolgáltatás a magyar államélet beteg embere. Ezt persze nemcsak a bíróságokra értem, az ügyészségre, a nyomozati szervekre, a büntetés-végrehajtásra. Én mindezt a 2006-os válságtól eredeztetem, amit azóta sem sikerült megoldani és feldolgozni - mondta dr. Kengyel Miklós tanszékvezető.

A kiutat az önálló közigazgatási bíróságokban és az új, bírósági belső igazgatásban látja a szakértő. Az előadássorozat pénteken folytatódik.

Kaposvár Megyei Jogú Város közleménye:

Ismét Kaposváron a hazai igazságszolgáltatás és jogászképzés prominens alakjai

Jogi beszélgetések a készülő alkotmányról

Kell-e új alaptörvény Magyarországnak? Milyen hatással lehet a változtatás az igazságszolgáltatásra és az önkormányzatok működésére? Egyebek között ezekről tanácskoznak csütörtökön és pénteken a somogyi megyeszékhelyen, ahol a készülő új alkotmány adja a legfőbb témáját az idei jogi beszélgetéseknek.

Kaposvár immáron 19. alkalommal rendezi meg a jogi beszélgetéseket. Dr. Kéki Zoltán címzetes főjegyző meghívására idén is ellátogatnak a somogyi megyeszékhelyre a hazai igazságszolgáltatás és jogászképzés prominens alakjai. A csütörtöki disputa előtt az előadók sajtótájékoztatón foglalták össze mondanivalójukat.

- A készülő új alkotmány szokatlanságánál, újszerűségénél fogva először sokakban ellenkezést vált ki, ugyanakkor kritizálónak könnyebb lenni, mint a szöveg alkotójának. Közös érdek, hogy végül egy jó lelkiismerettel vállalható alaptörvény szülessen meg - fogalmazott Dr. Kiss László. Az alkotmánybíró szerint erénye a munkaanyagnak, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatban vannak hiánypótló passzusai. Dr. Kiss László hangsúlyozta: az alkotmánybíróságnak nem kell a törvényalkotási folyamat részesévé válnia, ugyanakkor meg kell tartania azt a hatáskörét, miszerint minden jogszabályt felülvizsgálhat a testület.

Dr. Solt Pál az alkotmányozás előkészítése kapcsán azt emelte ki, hogy az Országgyűlésben benyújtott törvényjavaslat mellett létezik több más javaslat is, köztük Szili Kataliné, illetve a Salamon László által vezetett alkotmány-előkészítő bizottság munkája. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke szerint számos kérdés merül fel a szövegezés kapcsán. Tudható, hogy a jövőben Kúria lesz a Legfelsőbb Bíróság neve, vajon jelent-e ez más változást is - tette fel a kérdést Solt Pál. A bíróképző akadémia elnöke szerint mindenképpen, példaként említette, hogy az alkotmány elfogadása után - kvázi alkotmánybírósági szerepkört ellátva - az önkormányzati rendeletek törvényességi felülvizsgálata is a Kúriában történik majd.

- Kevés szó esett az igazságszolgáltatás kérdéseiről az alkotmány előkészítésénél, noha itt van a legnagyobb változás. 2006 óta válságban van a terület. A kérdés az, hogy ez az alkalmatlan vezetőknek vagy az alkalmatlan szervezetnek tudható be - vetette fel Dr. Kengyel Miklós egyetemi tanár. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és jogtudományi karának tanszékvezetője úgy látja, hogy mindkét tényezőnél felülvizsgálatra van szükség.

Dr. Fábián Adrián azt vizsgálta, hogy a helyi önkormányzatok helyzete miként változik majd az új alaptörvény életbe lépése után. Nincs utalás például a fővárosi kerületekre, vajon az azt jelenti, hogy megszűnnek a kerületi önkormányzatok? - tette fel a kérdést a Pécsi Tudományegyetem Állam- és jogtudományi karának adjunktusa. A tanszékvezető szerint a kisebb települések működését alapvetően érintő szabályozásokat nem az alkotmányban rögzítik majd, hanem a sarkalatos törvényekben. - Nagyobb meglepetések azokban várhatók - mondta Dr. Fábián Adrián.

- Az alkotmányozásnál át kell gondolni, hogy milyen helyi önkormányzatokat akarunk. Nálunk az 1990-ben kidolgozott önkormányzati rendszer működik, ám létezik többféle is. Ugyancsak meg kell fogalmazni, hogy milyen legyen az önkormányzat és állam viszonya, mi legyen a megyei kormányhivatalok pontos szerepe, s meg kell vizsgálni a kisebb települések jegyzői hivatalainak jogkörét is – véli Dr. Ivancsics Imre egyetemi docens.

Címkék: beszélgetések, jogi, alkotmány, bíróság, Kaposvár, kék hírek