A spenót kiemelkedő fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt az egyik legmagasabb táplálkozási értékkel rendelkező zöldségféle. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint hazánkban mintegy 541 hektáron termesztenek spenótot. A nagyüzemi termesztés alapvetően a feldolgozóipar igényeit elégíti ki, míg a frisspiaci spenótot elsősorban kisgazdaságokban, házikertekben állítják elő, fűtetlen fóliák alatt. 

Hazánkban mintegy 541 hektáron folyik spenóttermesztés, ezzel a szántóföldi kultúrák közül a kiskultúrák közé tartozik. A nagyüzemi termesztése alapvetően ipari feldolgozási céllal történik, főként a gyorsfagyasztott termék előállítást (natúr és krémes pürék készítését) szolgálja ki. A frisspiaci spenótot jellemzően kisebb gazdaságokban, fűtetlen fóliasátrakban hajtatják. Ez utóbbit kézzel szedik, míg az ipari célú felhasználásra gépi vágást alkalmaznak a gazdálkodók. 

A spenótot számos országban és eltérő klimatikus körülmények között termesztik, a világ egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb zöldségféléje. Termesztése gazdaságos, mivel alacsony hőigényéből adódóan már kora tavasszal vethető, korán kezd teremni, így az első szabadföldi "primőr" zöldségfélének számít. 

A világ legnagyobb spenóttermelője - messze megelőzve a többieket - Kína, 30,6 millió tonnával, a nagy spenóttermesztők közé tartozik még az Egyesült Államok (382.000 tonna), Törökország (230.000 tonna), Japán (208.000 tonna) és Indonézia (170.000 tonna). Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a spenót termése 674.000 tonna volt 2022-ben. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben 12.100 tonna termést takarítottak be a gazdálkodók, ami 32 százalékkal haladta meg a 2017 - 2021 közötti évek átlagát. Ez az adat is jól mutatja, hogy az egészségtudatosabb táplálkozással és a spenót változatos felhasználhatóságával hazánkban is érzékelhetően nő 
a kereslet a spenót iránt. 

A spenót kiemelkedő fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt az egyik legmagasabb táplálkozási értékkel rendelkező zöldségféle. Bár a köztudatban leginkább a spenót magas vastartalma terjedt el, ám e mellett jelentős mangán-, cink-, réz-, kálium- és kalciumforrásnak számít. A vitaminok közül főként A-, C- és K-vitaminból tartalmaz jelentősebb mennyiséget, emellett B2-, B6- és E-vitamin tartalma is említésre méltó. A korszerű táplálkozás elengedhetetlen része lett a spenót, amelyhez az is hozzájárul, hogy elkészítési módja egyre változatosabb. A főzeléken túl számos étel készíthető belőle nyersen és főzve: nyersen zöld saláták és zöldség smoothiek alapanyaga, készíthetők belőle például szószok, töltelékek, tésztaételek, párolva zöldségköret, hozzáadható fasírthoz és különböző tészták alapanyagához.

Címkék: spenót, táplálkozás, életmód, agrár, mezőgazdaság, egészség