Az utóbbi időszakban egyre több ilyen panasz érkezik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központhoz, ezért a szakértők összeállítottak egy egész használhatónak tűnő, rövidke kisokost:

A tapasztalatok szerint a legtöbb fogyasztói panasz oka, hogy a vásárlók nem tudják, hogy ha külföldi cégektől vásárolnak, annak milyen kockázatai vannak, milyen problémák adódhatnak. Az EU-n belüli vásárlásoknál az európai uniós fogyasztóvédelmi előírások közös minimumszabályokat határoznak meg a tagállamok számára, ugyanakkor az Európai Fogyasztói Központok Hálózata által készített szakmai jelentés szerint a jogi védelem mértéke, tartalma országonként eltérő lehet.

Az Európai Fogyasztói Központ amúgy ingyenes szakmai, jogi segítséget nyújt, és mindent megtesz, hogy a felek között egyezség szülessen, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen egy esetleges hosszadalmas és költséges határon átnyúló bírósági pereskedés.

Alább a leggyakrabban előforduló problémák és a legfontosabb tudnivalók:

A fogyasztói jogok tartalma (kijavítás-kicserélés-árleszállítás-pénzvisszatérítés) más EU-s országbeli kereskedőtől történő vásárlás esetén alapvetően megegyezik a magyar szabályokkal, de az igényérvényesítési határidő, a hiba okával kapcsolatos bizonyítási teher országonként eltérhet, de adott esetben a magyarországi szabályoknál kedvezőbb is lehet.

A külföldi üzletben vagy webáruházban vásárolt termék meghibásodása esetén fogyasztói jogaink érvényesítése nehézségekbe ütközhet, és a személyes kapcsolatfelvételnek a nyelvi korlátok mellett földrajzi akadályai is lehetnek, hiszen ezeknek a cégeknek nincs Magyarországon ügyfélszolgálata.

A külföldön vagy külföldi webáruházban vásárolt termék esetén sokszor a magyar nyelvű használati útmutató is hiányzik, emellett az is előfordulhat, hogy a megvásárolni kívánt háztartási gép nem felel meg a magyar műszaki szabványoknak, így a termék nem használható.


A külföldön vásárolt tartós fogyasztási cikkek (pl. műszaki, telekommunikációs eszközök) esetén a hazánkban ismert kötelező jótállás (hétköznapi nevén garancia) intézménye nem védi a magyar vásárlót, így például a fogyasztók által megszokott jótállási vagy garancia jegy sem jár a termék mellé.

Az adott termékmárka gyártójának magyarországi szervizhálózata a legtöbb esetben nem vállalja a termék ingyenes kijavítását, hiszen nem állnak szerződéses kapcsolatban a külföldi eladóval. Ez azt jelenti, hogy a terméket kijavítás vagy kicserélés érdekében külföldre kell a gyártó által kijelölt szerviznek vagy az eladó részére (célszerű a csomag nyomon követésével) visszaküldeni, amelynek magas költségét jellemzően a fogyasztónak kell megelőlegeznie, aki az eladó döntéséig lényegében kiszolgáltatott helyzetbe kerül (se termék, se pénz). Továbbá ha mégis egy, az eladóval kapcsolatban nem álló szerviz „hozzányúl” a termékhez, elképzelhető, hogy a külföldi eladó utóbb jogellenes behatás miatt visszautasítja a fogyasztó akár jogos igényét is.

Probléma lehet, hogy ha a külföldi kereskedő nem tartja jogosnak a fogyasztó által jelzett minőségi kifogást, közöttük vita merül fel, vagy egyszerűen nem válaszol, akkor a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítése nehézségekbe (külföldi céggel való hosszú pereskedés) ütközhet, és magas költségekkel (perköltség, fordítás) járhat.

Előfordul, hogy az eladó által valamilyen plusz díj ellenében szerződésben vállalt úgynevezett „kiterjesztett” garancia nem nyújt magasabb védelmet a vásárló számára a jogszabályban rögzített jogainál, ezért kiterjesztett garancia vásárlása előtt célszerű megismerni annak részletes feltételeit, területei hatályát és a kizáró okokat.

Ha valamilyen probléma, minőségi kifogás merül fel egy külföldön vásárolt termékkel kapcsolatban és a külföldi eladó nem teljesíti a fogyasztót jogszabály vagy szerződés alapján megillető garanciális és/vagy kellékszavatossági jogait, a vásárló az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhat tanácsért és segítségért a panasz rendezéséhez. A magyar vásárlók akkor fordulhatnak a központhoz, amikor a panasszal érintett külföldi vállalkozás nem Magyarországon, hanem valamely másik európai uniós tagállamban, valamint Izlandon vagy Norvégiában rendelkezik székhellyel.

Címkék: webáruhás, külföld, panasz, fogyasztóvédő, nyaralás, online, gazdaság