Mézek, lekvárok, húskészítmények. Ezek a leggyakoribb, az egyes térségekre leginkább jellemző helyi termékek. Ha megbízható minőségben állítják elő ezeket és a hírverés is megfelelő, akkor a vendégjárást is élénkíthetik.
A szakértők azt mondják: a termelők akkor járnak jól, ha nem egyedül próbálkoznak a piacépítéssel, hanem összefognak és hálózatot alkotnak.
"Több szem, többet lát. Ha több tudás összeadódik, akkor sikeresebb a piaci megjelenés. Mi azért szervezünk klasztert a Dél-Dunántúlon több turisztikai témában is, hogy a benne lévő vállalkozások versenyelőnyhöz jussanak ezáltal" - mondta a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense, Szabó Géza.
Horvátországban 1800 regisztrált gazdálkodó foglalkozik ökotermékek előállításával. Komolyabb szövetkezés híján, egyelőre még ők is jobbára háztól értékesítenek.
"Azon dolgozunk, hogy termelőinket hálózatba szervezzük. Így, amellett, hogy mondjuk az anyagbeszerzés és a hirdetések költségeit is csökkenteni tudnák, esélyük lenne arra is, hogy termékeikkel a nagyobb áruházláncok polcaira is bekerüljenek. Igaz, ehhez a termés mennyiségét is növelni kellene" - mondta Davor Illés a Horvát Élelmiszerügynökség eszéki irodavezetője.
A klaszterek szervezése azonban csak egy lehetőség a sok közül a turizmus élénkítésére.
"A projekt fő célja, hogy az oktatási intézmények és az oktatást támogató intézmények a határmenti régióban együttműködjenek, az ökoturizmus fejlesztéséért dolgozzanak ki egy képzési anyagot, hozzanak létre egy adatbázist és népszerűsítsék az ökoturizmust" - mondta a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Németh Krisztina.
Az ECOTOP nevű, határokon átívelő programot Európai Unió támogatja. A résztvevők a tapasztalatokat hamarosan egy kiadványban összegzik. Ez, később az interneten bárki számára eléhető lesz majd.