A tranzakciós díjak bevezetése óta az internetes banki utalásért a legtöbb pénzintézet díjat számol fel. Egy ideje a sárga csekkek után is kell illetéket fizetni, de azt a szolgáltatók állják, és egyelőre nem hárították tovább a fogyasztókra.
A posta adatai szerint a magyarok 75 százaléka még mindig így fizeti be havi számláit.
- Nekem egyszerűbb, mert állandóan megküldik, minden hónapban rendesen borítékban és akkor mindig tudom rendszerezni, hogy mivel vagyok kész, mi van még vissza, nekem ez így kényelmes. Én idős vagyok, és nem nagyon értek az internethez - árulta el Putorek Ferencné.
A tapasztalatok szerint a legtöbben még mindig a közüzemi számlákat fizetik be sárga csekken. Az E-on ügyfeleinek több mint 70 százaléka is a hagyományos papíralapú fizetést választja.
- A sárga csekk, az bár sokan ingyenesnek gondolják, de nem az, a beszedő számára költségekkel járnak, ezeket azonban nem terheljük tovább ügyfeleinkre - tette hozzá az E-on szóvivője, Varga Ivett.
Az átutalásért és a csoportos beszédesért azonban több bank is számol fel tranzakciós díjat. Az egyik legnagyobb hazai pénzintézetnél például öt, átlagosan 10 ezer forintos utalásért 1 390 forintot számol fel. Ha pedig ugyanezt csoportos megbízással szedik be, akkor 320 forintot vonnak le érte.
Bár a fiatalok körében elterjedt az internet, és kényelmesebb lenne otthonról intézni a befizetéseket, sokan még ebből a korosztályból is ragaszkodnak a csekkes fizetéshez.
- Többször volt olyan, hogy levontak a számlámról, több pénzt vontak le a szolgáltatók, mint amit fizetni kellett volna és ezért utána több utánajárás volt. Volt negatív tapasztalatom, és emiatt nem éllek ezzel. De átutalásokat amúgy végzek otthon interneten - árulta el Horváth Balázs.
A posta adatai szerint az emberek évente 230 millió csekket adnak fel, összesen 2500 milliárd forint értékben.