A népi időjóslásban általában egy-egy jeles nap (pl. Medárd, vagy a Luca-naptár napjai) időjárása alapján igyekeztek megjósolni egy-egy hosszabb időszak jellemző időjárását. Az ilyen napok egyike február másodika, amely vallási okokból eleve jeles napnak számított, mivel ekkorra esik a karácsonyt negyven nappal követő Gyertyaszentelő Boldogasszony napja is. A hagyomány ezt a napot egyúttal a medvékkel is összekapcsolja abból a népi megfigyelésből kiindulva, hogy a télen kevésbé aktív barnamedvék nagyjából ekkortájt kezdtek ismét mozgolódni az erdőkben. Így alakult ki az a vélekedés, hogy ha az ezen a napon előjövő medve meglátja az árnyékát (vagyis napos idő van), akkor a tél még sokáig tart, ha azonban az állat árnyéka nemigen látszik (borult idő esetén), akkor már nem kell sokat várni a tavaszias idő beköszöntéig.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben a mai napon elvégzett medveárnyék észlelés szerint a három barnamedve, Vali, Nóra és Defoe a szikrázó napsütésben meglátta az árnyékát, így a népi megfigyelések alapján arra kell számítanunk, hogy a tél még hosszan el fog húzódni.
Izgalmas kérdés, hogy vajon mennyiben hagyatkozhatunk a népi időjóslásra. A modern meteorológiának természetesen sokkal kifinomultabb módszerei vannak, mint a régi idők emberének. Ugyanakkor a hosszú távú előrejelzésekben még ma is sok a bizonytalanság, és a meteorológusok is az elmúlt évtizedek mérései átlagaiból kénytelenek kiindulni. A régi idők emberei ugyan nem mérték és nem jegyezték tudományos pontossággal az időjárás alakulását, de az egymást követő nemzedékek időjárási tapasztalatai nyomán a népi időjóslás is hosszabb időszak megfigyelésein alapul.
Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert
Bár az ország déli részén jelentős mennyiségű hó eshet akövetkező napokban, és kemény hidegre lehet számítani, a katasztrófavédelmi vezetők által emlegetett 1987-es telet várhatóan ez sem fogja felülmúlni.
Magyarországon minden évben van esély egy-egy jelentősebb havazásra is, az 1987-es tél különlegességét azonban az adta, hogy a nagy hideg tartós havazással, erős széllel párosult, így sok helyen a hadsereget is be kellett vetni.
A most előre jelzetthez hasonló időjárás utoljára 25 éve, 1987-ben volt - figyelmeztetett szerdán Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, miután a a hideg időjárás és a várható havazás miatt értekezletet tartottak a megyei rendőrfőkapitányok, a katasztrófavédelmi igazgatók, valamint a kormányhivatalok vezetői.
Az eddigi legnagyobb országos hideg rekordot, -26.8°C-ot Baján mérték, 1942. január 24-én.
Bakondi szerint az időjárás két területen jelenthet komoly veszélyeket a lakosságra: egyrészt a hideg miatt veszélyben lehetnek azok, akik nem tudnak fűtött helyen tartózkodni, másrészt a hó közlekedési és szállítási akadályokat jelenthet, emberek akadhatnak el a hóban, orvosok, mentők nem tudnak helyszínre menni, nem tudják közúton biztosítani az élelmezést, leszakadhatnak a villanyvezetékek, emberek maradhatnak áram nélkül.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzése szerint pénteken késő délelőttől kezdődik a havazás a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, nagyjából a Szeged-Harkány vonalon, Budapesten szombatra virradóan kezd el hullni a hó. A havazás szombat reggel-délelőtt válik országossá. Délkeleten összesen 20-40 centiméteres hórétegre kell számítani, észak felé fokozatosan csökken a hó mennyisége: északnyugaton már csak 2-10 centiméter várható.
A havazás és a fagy miatt összesen tizenegy megyére adott ki elsőfokú figyelmeztetést az OMSZ. A rendkívüli hideg időjárás miatt kilenc megyében (Pest kivételével az összes Dunától keletre fekvő megyében) van elsőfokú, azaz sárga veszélyjelzés. Szombat hajnalra -9, -14 Celsius-fokig csökken a hőmérséklet, de nem lesz több -8 foknál. A közlekedést az északi, északkeleti szél miatt kialakuló hófúvások fogják nehezíteni, erre leginkább a Nyugat-Dunántúlon kell számítani.
Kaposváron és környékén 3-5 centiméteres hó eshet. A Balatonnál pedig 10 centimétert jósolnak a meteorológusok.
Forrás: origo.hu