Az uniós tejkvóta-rendszer átalakítása és a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság egyértelműen válságot okozott a tejtermelők számára, amely különböző szabályozó elemek alkalmazásával az Európai Unióban a megtermelt nyerstej-mennyiség kezelését garantálja. Ugyanakkor az elmúlt három évben kiderült, hogy egyes tagországok nagyot vesztettek a termelés szabadabbá tételével.
Hazánk tejkvótája valamivel több, mint 2 millió tonna tej termelését teszi lehetővé évente. Ezt a mennyiséget még egyszer sem sikerült kihasználni, sőt a magyar tejtermelés a csatlakozás óta folyamatosan csökkent:, a 2008/2009-es kvótaév 84%-os kihasználtságával szemben a 2009/2010-es kvótaévben 76,%-ra esett. 2009-ben a tejelő tehénállomány mintegy 12 ezer darabbal, a felvásárolt tej 115 ezer tonnával lett kevesebb a korábbi évhez viszonyítva – szögezi le a a Magyar Agrárkamara. Félő, hogy a 2008-tól kezdődően évente emelkedő kvótamennyiséget a hazai termelők nem fogják tudni kihasználni, sőt, a kvótarendszer 2015-ös teljes megszüntetésével a tejtermelők helyzete tovább romolhat. Tovább emelkedhet az importtermékek aránya, felgyorsulhat a termeléscsökkenés, gyengülhet a versenyképesség, így ellehetetlenülnek a hazai termelők.
A világgazdasági válság a tejpiacon is éreztette hatását, hiszen a 2007-től 2008 elejéig tartó kedvező piaci helyzet után a termelőknek drasztikus tejárcsökkenéssel kellett szembesülniük. Ez a tény a hazai termelőket is érzékenyen érintette, mert az árakban mintegy 40 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A tej felvásárlási átlagára a 2008. januári 95 Ft/kg-ról éves átlagban 81 Ft/kg-ra csökkent. A 2009. évi átlagár már csak 60,12 Ft/kg volt. Jelenleg 68 Ft/kg körüli felvásárlási árat kapnak a termelők, de ez az ár csak közelíti az önköltséget. Az itthoni fogyasztás azonban nem csökken, a hazai termelésű tej és tejtermék iránt nem nőtt érezhetően a kereslet. A kedvezőbb árak kialakulásáért az utóbbi hónapokban ismét beinduló nyers tej exportja. Főként olasz és görög vevők vásárolnak a termelőktől, tejüzemektől.
A tagállamok agrárminiszterei a közelmúltban tárgyaltak a tejágazat jövőjéről és lehetőségeiről. A megbeszélésen megegyezés született egy év végéig elkészülő, átfogó intézkedési tervről. A Magas Szintű Munkacsoport által megfogalmazott ajánlások elsősorban a szerződéses kapcsolatok átláthatóságának növelését, a termelői alkupozíció megerősítését, rugalmas piacszabályozó eszközök – biztonsági háló – létrehozását, és az áringadozás csökkentését célozzák – számolt be a döntésről a Magyar Agrárkamara.
Címkék: tenyésztők, tejkvóta, tehén, gazdaság