A párkapcsolati fejlődésnek vannak bizonyos szakaszai, amelyek a kapcsolatok többségében végigkövethetők. A kezdeti fázisban, a „rózsaszín ködtől” szinte nem is látjuk tisztán a másikat, annyira elhatalmasodik a szerelem érzése. Aztán jön a következő szakasz, amikor kicsit hátralépünk, és egy-két lépés távolságból nézzük meg azt, hogy „ki is ez az ember, akivel együtt vagyok?”. A harmadik szakasszal meg is érkeztünk a kérdésünkhöz, hiszen ez az az időszak, amikor felmerülhet a kérdés, hogy van-e más a környezetünkben, akivel jobban el tudnánk képzelni magunkat, mint, aki mellett most vagyunk. Eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha… Illetve van, aki nemcsak gondolatban evez más vizekre, hanem a tettek mezejére lép, és megismerkedik, vagy viszonyba kezd valaki mással.

Egyes nézetek szerint normális, ha ebben a szakaszban valaki félrelép. Igen ám, de ezzel kockáztatja azt, hogy ha úgy dönt, hogy mégis az eredeti párjával folytatná, akkor a félrelépése miatt ez már nem lesz lehetséges, vagy kőkemény munkát igényel majd.

Amikor kiderül, hogy az egyik fél félrelépett, a másikat ez általában derült égből villámcsapásként éri. Mivel egy kapcsolaton belül nem haladunk azonos ütemben a fenti fejlődési szakaszokban, elképzelhető, hogy a megcsalt fél még egy fázissal visszább tart, vagy akár kettővel, és nem is látja, hogy mi történik. Becsapva érzi magát, és ami a legfontosabb, megrendül a bizalma a másikban, a kapcsolatban.

Mit lehet tenni ilyenkor? Helyreállítható-e a bizalom? A megcsalt fél csalódott, tele van kérdésekkel, amelyekre a félrelépőnek kellemetlen válaszolnia. Ha azonban mindketten folytatni szeretnék a kapcsolatot, a bizalom helyreállítása nem megy másként, minthogy őszinték egymással, akkor is, ha az nagyon fájdalmas. Az, aki félrelépett, többnyire szégyent érez, rosszul érzi magát amiatt, hogy a másikat bántotta. Ezért sem akarja a párját részletekbe beavatni.

Fontos azt látni, hogy ami történt, abban mindkettejüknek része volt. Közvetlenül azután, hogy a félrelépés kiderült, ezt nagyon nehéz belátni, könnyebb a félrelépő felet hibáztatni. Viszont lehetetlen úgy továbblépni, hogy ez a belátás ne történjen meg. Amikor egy kapcsolat nehéz periódusban van, akár krízisben, könnyen el tud vékonyodni a jég, nehéz egymásra odafigyelni, és egy ilyen helyzetbe könnyen bekerülhet egy harmadik fél. Vele meg lehet élni azokat az érzelmi, vagy akár fizikai hiányokat, amik a kapcsolatban keletkeznek, és egy ilyen háromszögben, ahol kívülről „pótlódik”, ami hiányzik a párkapcsolatból, akár hosszú évekig el lehet élni, míg ki nem derül, vagy, míg valamelyik fél ki nem akar ebből lépni.

Az, hogy ki hogyan reagál egy ilyen helyzetben, egyéni működés függvénye. Léteznek olyan „függő” személyiségek, akik inkább maradnak a megcsalt fél szerepében, mert nem tudják elképzelni az életüket egyedül, vagy nincs elég erejük, önbizalmuk ahhoz, hogy a párjukat választás elé állítsák. Egy hosszú párkapcsolatban nyilván nagyon árnyalt a döntés, hogy megpróbáljuk-e helyrehozni, ami elromlott, belátva azt, hogy mindannyian benne voltunk abban, ami történt. De hozzá kell tenni, hogy valóban kemény munkával jár, de újraépíthető egy kapcsolat a megcsalás után is. Önerőből ez még nehezebb, de akár egy párterápiás folyamat segíthet ebben.

A szerzőről

Heim Judit vagyok. 2012-ben, Budapesten kezdtem pszichológusként dolgozni. Négy évig voltam főállásban iskolapszichológus, ahol 7 és 18 év között mindenféle korú, és problémájú gyerekkel, illetve az ő szüleikkel foglalkoztam. Mellette, magánrendelésben inkább felnőttekkel dolgoztam. Fontosnak tartom a személyes fejlődést, így magam is jártam egyéni és csoportos önismeretre, illetve szakmailag is folyamatosan képzem magam. Meghatározónak tartom a családterápiás képzésemet, melynek szemléletét az egyéni konzultációk során is alkalmazom. Kaposvári magánrendelésemen szeretettel várom a hozzám fordulókat.

További részletek: www.heimjudit.hu

Címkék: félrelépés, párkapcsolat, heim judit, egészségügyi anyagok