Hárommilliónál is több olyan beteget tartanak nyilván a magyar háziorvosok, akiknek biztosan baj van a vérnyomásukkal. Ez a sokat mondó adat hagzott el a közelmúltban egy kaposvári konferencián. A fórum előadói azt is mondták, hogy a szívbetegségek kialakulásában Magyarországon: ötven százalékban az életmód, húsz-húsz százalékban az anyagi helyzet, illetve a genetika és csak tíz százalékban az egészségügyi rendszer a felelős.
Hazánkban évente több mint 30 ezren halnak meg valamilyen szívbetegségben. A halálozási arányt az is rontja, hogy sokukhoz már túl későn hívják a mentőket.
- Minden egyes perc késlekedés súlyos következményekkel jár, körülbelül félóránként 7-10 százalékkal nő annak a valószínűsége, hogy szomorú vége lesz a szívizom-infarktusnak - mondta Kerkovits Gábor, a Kaposi Mór Oktató Kórház kardiológiai osztályvezető főorvosa.
Az orvosok tapasztalata az is, hogy számos olyan beteg akad, aki túl az életmentő beavatkozáson sem hajlandó változtatni a rossz szokásain.
- Azt tapasztaljuk, hogy sokszor az életfontosságú gyógyszerek is a második, harmadik évtől lemotzsolódnak: vannak olyan, úgynevezett célértékek, hogy vérnyomásban, testsúlyban, vérzsírparaméterekben, amelyek a legjobb életminőséget és a leghosszabb életév-nyereséget biztosítják, de sajnos ezek időnként lemotzsolódnak és a beteg életkilátásai romlanak - tette hozzá Bábiczky Ágnes, a KMOK - Mosdósi Kardiológiai Rehabilitációs Egység vezető főorvosa.
A kaposvári kórház mosdósi intézményében ma már pszichológus is segíti a betegeket az életmódváltásban.
Címkék: szívinfarktus, jelek, tanulság, halál, egészségügyi anyagok