Pontosították a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, így abban az esetben, amikor a külföldi jog szerint megkötött szerződés alapján juttat jövedelmet a kifizető, a szerződés alapján kikötött díj havi összege a járulékalap.
A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő (nyugdíjas) vezető tisztséget ellátó társas vállalkozóknál a nyugdíjjárulék alapja az ügyvezetői tevékenység alapján jutatott jövedelem.
2015-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6810 forintról 6930 forintra, míg napi összege 222 forintról 231 forintra nő.
2015-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózó kérelmére, visszamenőleges hatállyal törli az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget, ha a külföldön élő magánszemély hitelt érdemlően igazolja, hogy huzamos ideje életvitelszerűen külföldön tartózkodik és a tartózkodási helye szerinti államban biztosított (például a munkaviszonya alapján).
A családi járulékkedvezmény az adóelőleget megállapító munkáltatónak minősülő foglalkoztatón túl 2015-től olyan kifizetőre is kiterjed, aki/amely a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet (például megbízási díjat) juttat.
A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor az adózónak csak a személyi jövedelemadó adónemre kell az esetleges visszafizetést teljesítenie, illetve amennyiben év végén több családi járulékkedvezmény jár, mint amennyit év közben igénybe vett, akkor azt is a személyi jövedelemadóból igényelheti vissza.
2015-től mentesülnek az egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az egészségkárosodást szenvedett bányászok Magyar Államkincstár által folyósított kereset-kiegészítései.
A béren kívüli juttatások után a kifizetőt 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás, míg az egyes meghatározott juttatások után pedig 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.
A START-kártyával történő foglalkoztatás után a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény igénybevételének lehetősége 2014. december 31-ével megszűnt, de amennyiben ezt megelőző időszakra utólag történik kifizetés, akkor a kedvezmények érvényesíthetőek.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az arányosítási kötelezettség alól mentesülnek 2015-től a „kisgyermekes szülőket” foglalkoztató munkáltatók, így bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek szociális hozzájárulási adókedvezményt.
Címkék: részmunkaidő, START-kártya, díjemelés, juttatászás és béren kívüli juttatások, fizet, egészségbiztosítás, járulék, bér, adó, kedvezmény, egészségügyi anyagok