Hamuval rajzoltak keresztet a hívek homlokára szerda reggel a kaposvári katolikus nagytemplomban. Hamvazószerdával kezdődik ugyanis a negyven 40 napos böjt, a testi-lelki megtisztulás időszaka. Ez - Jézus kínszenvedésének emlékére - már a VII. századtól szokás volt, de törvénybe 1091-ben II. Orbán pápa iktatta.
A hamuhintés egyébként a bűnbánat ősi jelképe már az Ószövetségben is. Ugyanakkor a régi korokban a hamuszórásnak gyógyító erőt is tulajdonítottak, mert úgy vélték, ez a ritus egész évben távol tartja a fejfájást.
"Emlékezzél ember, hogy porból vétettünk, porrá leszünk! Ez a böjti időszak mottója. Ilyenkor próbálunk egy picit magunkba szállni, elgondolkodni a dolgainkon és a böjti fegyelem megtartásával egy picit próbálunk gátat szabni a vágyainknak." - foglalta össze az ünnep lényegét a szentbalázsi plébános, Bálint Gábor.
Nagyböjt idején tilos volt a lakodalom, a bál, sőt mindenféle zenés mulatság is. Ilyenkor még a haragosok is igyekeztek kibékülni. A vallási böjti parancsokban ugyanakkor ésszerű egészségi meggondolások is érvényesülnek, hiszen a hússzegény, ugyanakkor zöldségekben gazdag étrendnek méregtelenítő hatása is van.
A népszokás szerint azonban a hosszú böjt előtt még tartottak egy utolsó nagy torkoskodást az emberek. Ezt a szokást őrzi ma az éttermek Torkos Csütörtök akciója.
Címkék: hamvazószerda, megtisztulás, hamu, böjt, kultúra