A tervezet szerint a védelmi időszak alatt álló munkavállalókat a munkáltató hamarabb bocsáthatja el rendes felmondással. A védelmi idő alatt is közölhető lesz a felmondás a táppénzen levőkkel ,, várandósokkal, gyermekgondozókkal, szülési szabadságon levőkkel és önkéntes katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal. A felmondási idő is csökken, így a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. Rendes felmondás esetén a felmondás ideje 30 napra csökken.
A határozott idejű munkaviszony megszüntethető lesz csődeljárás alatt, valamint ha a munkaviszony fenntartása külső ok miatt lehetetlenné válik vagy ha a munkavállaló tartósan alkalmatlannak bizonyul a feladat ellátására. A munkaadó csak a határozott idejű szerződésnél lesz köteles megindokolni a felmondás okát.
Az alapszabadság továbbra is marad 20 nap, de a kor előrehaladtával kisebb mértékben nő a plusz szabadnapok száma. 26 éves kortól plusz egy, 31 éves kortól plusz két nap járna. 36-tól plusz négy, 44-től hat, 46-tól nyolc, 50-tól plusz tíz nap szabadnap jár majd a munkavállalóknak. Szemben az eddigi szabályokkal, mely szerint 45 éves kortól járt a harminc szabadnap.
A javaslat szerint változatlan marad a tizenhat év alatti gyerekek után járó pótszabadság. Egy gyerek után így kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után összesen hét nap pótszabadság jár a szülőknek. A tervezet szerint, a pótszabadságot a szülői nyilatkozat alapján megosztva is igénybe lehet venni.
A munkavállalók továbbra is öt nap szabadsággal rendelkezhetnek szabadon. Ezt a munkaadók kötelesek a kért időpontnak megfelelően biztosítani. Az erre való igényt legalább 15 nappal előre be kell jelenteni. Kivételes esetben, a munkáltató fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén visszahívhatja a munkavállalót, valamint módosíthatja a szabadság időpontját. A dolgozó a munkaviszony első hat hónapjában nem kérhet szabadságot, szemben a jelenlegi három hónappal.
A végkielégítések összege is csökkenne a tervezet szerint. A dolgozóknak 5 év után egyhavi, 15 év után kéthavi, 25 év esetén pedig három havi végkielégítés járna . Ezzel a szabályozással kívánják az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözni. A nyugdíjasok egyáltalán nem, a nyugdíj előtt állók pedig a munkában töltött idő szerint kapnák meg a plusz juttatást.
Megszűnik a műszakpótlék, de az éjszakai munkáért továbbra is 15 százalékkal több fizetés jár. A bérpótlékot is érintik a változások. Vasárnapi munkavégzésért ötvenszázalékos, ünnepnapiért százszázalékos bérpótlék jár a munkavállalóknak.
Megszűnik a szakszervezeti vétó. Eszerint az érdekképviseletek a szakszervezeti tisztségviselők munkaviszonyának felmondása ellen nem nyújthatnak be kifogást.
A próbaidő továbbra is három hónap marad. Amennyiben a vállalat kollektív szerződése engedi, ennek ideje hat hónapra emelkedhet.
Az új jogszabály az eredeti tervek szerint szeptember elsejétől lépett volna érvénybe. A tervezet azonban csak most került nyilvánosságra, melyről a augusztus 20-ig várják a véleményeket. Csak ezután, az augusztusi ülésidőszakban dönthet róla a parlament.
Címkék: munkaviszony, munkatörvénykönyv, műszakpótlék, pótszabadság, szabadság, gazdaság