- Valóban emlékezetes mérkőzést vívtunk ellenfelünkkel – kezdte visszatekintését a 34 esztendős röplabdázó. - 2-1-es Humenné-vezetés után, a közönség segítségével és a cserék beállásával sikerült nyerni egy újabb szettet, ezután pedig már nem engedtünk a lendületünkből, és behúztuk az ötödik játszmát is. Az volt a talán a legnehezebb, hogy a mérkőzés előtt várnunk kellett a bíróra, aki késett, és ez teljesen felborította a bemelegítésünket. A mérkőzésen pedig nem tudtuk megnyitni a szlovákokat. Amikor már kijjebb fogadták a szerváinkat, több break-pontot tudtunk szerezni.
- Nagyszerűen játszottál, ráadásul a meccs utolsó pontját is te ütötted be...
- Ez mindig a legjobb érzés, mindenki erre emlékszik a későbbiekben, de én bárkinek szívesen odaadom ezt az élményt. Én annak örülök, hogy a csapat végre a cserékkel együtt tudott nyerni, és ez nagy dolog szerintem.
- Mire számítasz a pénteki, szlovéniai évzárón?
- Két meccset elszámítva, eddig mindig jól játszottunk idegenben. A Kamnik jó otthon, megverte például a Bratislavát 3-0-ra. Én azt gondolom, rajtunk múlik, mennyit tudunk meríteni ebből a 3-2-es győzelemből. Ha sokat, akkor benne van a győzelmünk lehetősége is a pénteki összecsapásban.
- Mit jelent számodra az MRSZ szakmai kollégiumának különdíja?
- Ez valamilyen szinten visszajelzés nekem, hogy elismernek itthon is röplabdázóként. Nagyon örültem neki, hogy tavaly megkaptam az év röplabdázója címet, és ugyanígy örülök a most átvett bajnokság legjobbja díjnak is.