Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztést. Az új - a több mint harminc éve hatályos és nagyjából százszor módosított jelenlegi Btk.-t 2013. július 1-jén felváltó - törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek ezután, ha képesek belátni tettük következményeit.

A jövőben a jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége. Így jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha kertjébe fegyveresen hatolnak be. Új bűncselekmény a jogellenes termőföldszerzés és a gazdasági csalás, szabadságvesztés fenyegeti a drogfogyasztókat. Szigorítás, hogy a jelenlegi 0,8 ezrelék helyett már az is ittas vezetésnek minősül majd, ha a sofőr véralkoholszintje 0,5 ezrelék feletti.

Az új kódex megőrzi az elmúlt másfél két évben hozott szigorításokat is, így a három csapást, az uzsorások elleni szabályokat, a kommunista vagy nemzetiszocialista bűnök nyilvános tagadásának tilalmát, valamint az egyenruhás bűnözésre vonatkozó tilalmakat.

Szigorúbb büntetés vár jövő nyártól a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire. Míg bántalmazásuk jelenleg három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a jövőben egytől öt évig tarthat a büntetés emiatt. Ha azonban az erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el, a szankció kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lesz, szemben a mostani öt évvel.

Akit kiskorúként szexuálisan bántalmaznak, az - a közelmúltban elfogadott jogszabályváltozásoknak megfelelően - a nagykorúvá válása után öt évig még feljelentést tehet. A gyermekbarát igazságszolgáltatás érdekében hozott törvénycsomag mondta ki azt is, hogy öngyilkosságban való közreműködés helyett emberölésnek minősül majd, ha az elkövető 14. évét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen embert öngyilkosságra bír rá.

A kábítószer-fogyasztás önállóan nevesített, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel - két évig terjedő szabadságvesztéssel - fenyegetett vétség lesz, a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszüntetik. Megszűnik az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége is, a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni. Az új Btk. emellett kórosszenvedély-keltésnek minősíti, ha valaki 18 évnél fiatalabbat kábítószer fogyasztására akar rábírni, és ezért is két évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé.

Új büntetési nemek is megjelennek a Btk.-ban: a jóvátételi munka, az elzárás - amelyet fiatalkorúaknál legkevesebb három, maximum harminc napra, egyébként minimum öt, leghosszabban pedig kilencven napra lehet majd kiszabni - vagy a sportrendezvényektől való eltiltás legkevesebb egy, legfeljebb öt évre. Sportrendezvényről azt lehet eltiltani, aki a mérkőzésen, illetve oda érkezőben vagy onnan távozóban bűncselekményt követett el. Elzárással pedig a többi között a magán- és a levéltitok megsértését, a hatóság félrevezetését, a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását és önkényuralmi jelképek használatát lehet majd büntetni.

Szigorodnak a büntetési tételek is: a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartamát, valamint a különös vagy többszörös visszaesők büntetésének lehetséges időtartamát húszról huszonöt évre emelik.

Változás, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésnél húsz helyett legkorábban huszonöt év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadlábra helyezésre, de a szabályozás azt is megengedi, hogy az elítélt csak negyven év múltán szabaduljon. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint ez kellő visszatartó erőt jelent akkor is, ha az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetőségét.
Az új tényállások egyike a gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása, ez akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.

Vétségnek számít ezentúl a családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés, például az, ha valaki állampolgárság megszerzése érdekében köt házasságot - írja az MTI.

A kormányzat ősztől megvizsgálja, melyek azok a törvények, amelyeket összhangba kell hozni az új Btk.-val. Ezek között biztosan át kell vizsgálni a büntetőeljárási szabályokat, hozzáigazítva azokat az új büntetőkódexhez.

Címkék: büntető törvénykönyv, szigorítás, büntetés, új, kormány, politika