Nemzeti összetartozásunk alapja a közösen megélt élményeken, a közösségek erejében és a lelki kötődésben rejlik – így fogalmazott Kassai Lajos a modernkori lovasíjászat atyja kedd este a kaposvári MCC legutóbbi rendezvényén. Beszélgetőtársával, Margittai Gáborral, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének vezetőjével azt vették sorra, építhetünk-e hidat múlt és jelen között, hogyan él bennünk együtt a hagyomány és a modernitás, hogyan lett egy eldugott zselici völgy a lovasíjászat hazája. A beszélgetést Springmann Betti, a kaposvári MCC vezetője nyitotta meg, hangsúlyozva: az az értékrend,
amit Kassai Lajos képvisel, tökéletesen egybevág azzal, aminek mentén a gyerekek tehetséggondozásáról gondolkodik a Mathias Corvinus Collegium.
– Nem én választottam a lovasíjászatot, az választott engem – válaszolta arra a kérdésre, milyen út vezetett el az ősi magyar hagyomány felélesztéséhez. Úgy fogalmazott: „A lélek nem mondd tollba, csak sugall”. A boldogság alapja pedig álláspontja szerint az, ha az ember azzal él, akit szeret, és abból él, amit szeret. Rámutatott arra: az egyéni út megtalálása belső iránytűt kíván. Hozzátette, hogy a fiatalok számára különösen fontos az a közeg, amely támogatja őket ebben a keresésben. Az MCC képzési filozófiája is erre épít: a tehetséggondozás során a fiatalok nemcsak tudást szereznek, hanem egy összetartó közösség részévé válnak, ahol a közösen megélt élmények, programok és párbeszédek révén erősödik identitásuk és értékrendjük. A Lovasíjász úgy fogalmazott, a mai fiatalok információs túlterheltségben élnek, ezért különösen fontos számukra az olyan valódi, személyes tapasztalat, amely közösséghez kapcsolja őket.
A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!
A beszélgetés során szó esett a fiatalokat érintő kihívásokról is, így az egészségtelen életmódról, a mozgásszegény mindennapokról és a digitális túlterheltségről. Kassai Lajos példaként említette: évtizedekkel ezelőtt az csatlakozhatott a lovasíjászok táborához, aki le tudott futni 10 kilométert, szőrén ülte meg a lovat és többszáz nyilat lőtt ki eközben – mára ez irreális elvárásnak tűnik. Úgy látja: a gyerekek problémáira részben a közösségi élmények és az aktív, értékalapú életmód adhat választ. Arra, a közönség soraiból felmerülő kérdésre, hogyan tanítsuk a fiataljainkat, hogyan mutassunk utat nekik, úgy választolt: a tudásnak élménnyé kell válnia ahhoz, hogy valódi hatást gyakoroljon. A beszélgetést pedig Bethlen Gábor szavaival zárta: „Nem lehet mindig megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
Címkék: MCC, Kassai Lajos, beszélgetés, előadás, Kaposvár, kultúra