Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep, és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeink sorában.
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.
Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
Balás Béla kaposvári megyéspüspök főcelebrálásával mutat be krizmaszentelési misét az egyházmegye papsága nagycsütörtökön, április 5-én 10 órakor a kaposvári székesegyházban. Az utolsó vacsorára szintén a székesegyházban emlékeznek 19 órától.
Nagycsütörtökön van az ünnepélyes Krizmaszentelési mise, melyet a püspök papságával celebrál. Ez azt a kapcsolatot fejezi ki, amelyben a papok Krisztus egyetlen papi hivatala következtében püspökükkel állnak. A papok együtt miséznek püspökükkel, tanúk és segítők a krizmaszentelésnél, mint ahogy mindennapi szolgálatukban is munkatársai és tanácsadói a püspököknek.
A nagycsütörtöki esti szentmisével megkezdi az egyház a szent háromnapot. A legteljesebb figyelmet fordítjuk azokra a titkokra, amelyeknek emlékezetét ebben a misében ünnepeljük: az eukarisztia és a papság megalapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa. A tabernákulum a szentmise előtt teljesen üres.
Az ünnepélyes esti misén a Glória hangjaira megszólalnak a harangok, az oltárcsengők és az orgona. Ettől kezdve a húsvéti vigília Glóriájáig sem harang, sem csengő, sem orgona nem szól („A harangok Rómába mentek…”). Az oltárcsengőt kereplő, vagy fakalapács helyettesíti a szomorúság jeleként. A homília után lábmosás következhet, majd hitvallás nélkül mondják el a hívek könyörgését. A hívek áldoztatásához szükséges ostyákat ezen a szentmisén konszekrálják, az áldozás általában két szín alatt történik. Az Oltáriszentséget innen az oltárról viszik a betegeknek is ezen a napon, és annyit konszekrálnak, hogy a nagypénteki áldoztatáshoz is elegendő legyen. A mise a könyörgéssel zárul, nincs áldás sem elbocsátás. Mise után az Oltáriszentséget tabernákulumba zárják, majd az oltárfosztás következik.
A nagycsütörtöki mise után a templomban a hívek éjfél után minden ünneplés nélkül éjszakai szentségimádást tartanak az Oltáriszentség őrzési helyénél, minthogy az Úr szenvedése akkor már megkezdődött.
A nagypénteki igeliturgia 19 órától kezdődik a székesegyházban április 6-án. Vezeti: Balás Béla.
A főpásztor mutatja be a húsvéti vigília-szertartást is, április 7-én 20 órától.
Balás Béla húsvétvasárnap 10.30-kor a kaposvári székesegyházban mutat be szentmisét, húsvéthétfőn 8.30-kor és 11 órakor Nagykanizsán celebrál szentmisét.
Nagypénteken 15 órától a hívek a keresztutat járhatják végig a Kálvária dombon.
Címkék: mise nagycsütörtök, harangok, celeberál, nagyhét, húsvét, kultúra