Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára emlékezünk, amely 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett.
A néphit korábban is e naphoz kötötte a gólyák útrakelését, a málnaszedés idejét, illetve e nap időjárásából következtettek az őszi gyümölcstermésre. Ha szép idő volt, bő termést várhattak. István uralkodása alatt (1000-1038) augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács is.
A legendákkal és illusztrációkkal formált Szent István-kép, mely kegyetlen és szigorú, ámde igazságos fejedelmet festett le, inkább az uralom legitimációját szolgálta, semmint a király személyes tiszteletének megalapozását a hívek körében. A tizenkettedik századtól a fejedelemkultuszt jelentõsen átalakította Szent István képének összefonódása a Mária-tisztelettel.
A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották ésszerű megoldásnak - ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt -, így szellemileg és tartalmilag teljesen átalakították. Szent István ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Innentől kezdve 1949-1989 között augusztus 20-a az alkotmány napja lett, 1950-ben pedig a napot az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg.
1989 óta a régi hagyományok szerint rendezik meg az augusztus 20-i állami és egyházi ünnepeket, ahol a régi és a kevésbé régi hagyományok és szokások keverednek. A Magyar Országgyűlés hosszas viták után 1991. március 5-én augusztus 20-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította.
Kaposváron ünnepélyes zászlófelvonással és katonai tiszteletadással elkezdődtek csütörtökön az augusztus 20-i programok Kaposváron. Pénteken délelőtt pedig a Szent István domborművet koszorúzták meg katonai tiszteletadás mellett. Az ünnepi megemlékezésen a Déryné Vándorszíntársulat és a Kaposvári Honvédzenekar közreműködött.
A hagyományokhoz híven 20-án délelőtt szentmise volt a székesegyházban. Nagyatádon a Szent István szobornál tartott megemlékezésen Ormai István, a város polgármestere köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta: első királyunk személye példaértékű, munkássága meghatározó volt a magyarok sorsa, történelme szempontjából. Kaposszerdahelyen is megemlékeztek Szent István királyról. Az ünnepi misét követően megáldották az új kenyeret is, amely az új életet jelképezi. Augusztus 20-án az immáron 75 éves templomot is ünnepelték a somogyi településen.A fővárosban a nagy árvíz után szerény és szolidáris ünnep lesz, de méltó a történelemhez.
(Fotó: MTI)
Címkék: kenyér, augusztus 20., ünnep, kultúra