Az uralkodása kezdetén nagyon fiatal volt, ezért anyja irányított, ami kedvező volt az anarchikus állapotoknak. Így a III. Iván korában lecsökkent jelentõségű bojárok próbálták visszaszerezni a hatalmukat. Két nagy család emelkedett ekkor ki a Glinszkij és a Sujszkij. IV. Iván az igazi hatalmat 1547-ben vette át, és megkezdte a hatalmának kiépítését. Legyőzte a megerősödött bojárokat, és cárrá koronáztatta magát.
1547-tõl működött a cár mellett a kiválasztottak tanácsa, ami IV. Iván híveiből állt, és az volt a feladata, hogy reformokat hozzon, amivel meg lehet erősíteni a központi hatalmat. Nagyon sok reformlépést határozott el Iván, ezek a reform lépések főleg a bojárok gyengítését, és a saját hatalmának az erősítését szolgálták.
1550-ben kibocsátotta a Szugyebnyik című törvénykönyvet, mely a központi hatalom erősítését szolgálta. Hadügyi reformot vezetett be, melyben a kerületek katonai vezetői a vajdák nagyobb hatalmat kaptak, de a bojárok megtarthatták a katonaságukat, de megfelelő számút mindenkinek ki kellett állítania az ország hadserege számára, akik a harcok idején a cártól kaptak zsoldot.
Alapvetően terjeszkedni akart Iván, ezt minden irányban megpróbálta. Először az Aranyhorda utódállamait próbálta elfoglalni: elfoglalta Kazányi (1552), majd a Asztrahányi Kánságot (1556) is, de a krími tatárokkal nem bírt, akik nagy veszélyt jelentettek a birodalomnak. Ezért gyepűrendszert alakított ki, és befogadta a kozákokat, akik a határt védték. Ezzel a sok háborúzással és a sok területszerzéssel Oroszország soknemzetűvé vált.
IV. Iván halála után trónharcok bontakoztak ki, mivel a fia Fjodor (1584-1598) gyengeelméjű volt és nem tudta irányítani az országot. A trón a cár sógorához Borisz Godunov került, akit 1598-ban cárrá neveztek ki. Ezzel kihalt a Rurik-dinasztia.
Címkék: Rettegett Iván, kultúra