Ünnepélyes zászlófelvonással és ünnepi közgyűléssel emlékezik Kaposvár önkormányzata a város rendezett tanácsú várossá nyilvánításának évfordulójában. Az esti közgyűlésen megnevezik Kaposvár új díszpolgárait is.

De miként is jutottunk el idáig? Városunk környéke a kutatók állítása szerint már Kr.e. az V-IV. évezredben lakott volt. Később megjelentek itt a kelták, majd a rómaiak. Itt jegyezzük meg, hogy településünk - akárcsak az ókori birodalom központja - hét dombra épült.

Szent István királyunk 1009-ben kiadott oklevelében már szerepel a Copus (Kapos) elnevezés. 1061-ben Atha (Ottó) somogyi ispán Kaposszentjakabon bencés apátságot alapított, a felszentelésen maga Salamon király és Géza herceg is részt vettek.

1273-ban vármegyegyűlést tartanak Kaposváron, majdnem száz esztendőre rá, pedig nádori közgyűlést.

1555-ben a várat és a bencés monostort elfoglalják a törökök és 1686 novemberéig itt is maradnak. Néhány évvel ezután a város az Eszterházy-uradalom birtokközpontjává válik, és lassan megindul a törökdúlást követő fejlődés.

1703-ban vásártartási jogot kapunk, 1712. december 1-én pedig letelepedési engedélyt kap kilenc család, ez az okirat a mai Kaposvár tulajdonképpeni alapító oklevele.

1806. novemberében megkezdi működését a négyosztályos gimnázium, amely 1817-től hat évfolyamon oktatja a diákokat. 1828-ban felépül a klasszicista stílusú vármegyeháza.

1848. június 15-én Kaposvár rendezett tanácsú város, amely címétől a szabadságharc leverését követően megfosztják. Talán ennek is köszönhető, hogy az 1852. június 29-én a Kaposvárra érkező I. Ferenc József császárt fagyos némasággal fogadja a lakosság.

1866-ban Roboz István szerkesztésében megjelenik a Somogy című hetilap. Három évvel később Somssich Pál támogatásának köszönhetően nagygimnázium alakul, amely aztán főgimnáziumként működik. 

Utána pedig elérkeztünk a mai nap apropójához: 1873. január 23-án Kaposvárt rendezett tanácsú várossá nyilvánítják.

1897-re kaposvár igazi iskolavárossá válik: kisdedóvodával, ipari tanonciskolával, polgári leányiskolával és siketnéma intézettel.

1912-ben megalakul a Kaposvári Szépítő Egyesület, 1923-ban pedig a Rákóczi.

Az 1950-es évet követő negyedszázadban az iparfejlesztés (például: Textilművek) miatt a város lélekszáma 73 ezer főre duzzad. Igaz, ebben az időszakban csatolják a város közigazgatási területéhez Kaposszentjakabot, Toponárt, Kaposfüredet és Töröcskét is.

Címkék: város napja, ünnep, 2015, kultúra, Kaposvár, kis szines