Hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség a 61 éves leányfalui K. Istvánt, a 63 éves barcelonai Sz. Andrást, a 81 éves budapesti K. Lászlót, az 50 éves paksi K. Józsefet, a 42 éves paksi B. Lászlót, és a 35 éves Cs. Andrást. K. István 2002 és 2008 között a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója volt, a társaság ügyvezetőjeként működött, 2002 és 2004 között az MVM Zrt. tulajdonában álló Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója volt, később 2008-ig az igazgatóság tagja, a gazdasági vezérigazgató-helyettesi posztot is betöltötte. Sz. András az Esplande Hungary tanácsadó kft. felügyelő bizottságának tagja, K. István megbízásából az MVM-kel szerződéses jogviszonyban álló vezérigazgatósági főtanácsadója volt.
A vádirat szerint a Magyar Villamos Művek a piaci pozícióinak erősítése miatt regionális terjeszkedést tervezett Közép-Kelet-Európában és a Balkánon. A vádirat szerint K. István 2006-ban lépett kapcsolatba a Spanyolországban élő Sz. Andrással, aki kiterjedt külföldi kapcsolatokkal bírt. A MVM terjeszkedéséhez tőke, pénzügyi háttér kellett, ezért Sz. közvetítésével az osztrák székhelyű AG bankkal kezdtek tárgyalni. A pénzintézet 600 millió és 1 milliárd euró közötti összegekre hitelnyújtást is vállalt projektekre. Szerződtek a MVM Zrt-vel, a bank egy közép-európai leányvállalatának közreműködésével. A pénzintézet tanulmányokat készít a bank terjeszkedési stratégiájára 480 ezer euróért. K. István és Sz. András 2006-ban megbízási szerződést kötött, hogy Sz. befektetési, beruházási lehetőségeket kutasson fel. Sz. ezt egy ciprusi off shore cég és a magyar Esplande kft irányításával látta el.
A vád szerint K. István és Sz. András 2007-től szervezetten, összehangoltan arra törekedtek, hogy a MVM jó pénzügyi, gazdasági helyzetét kihasználva sorozatosan hátrányos jogügyleteket kössenek. Nagy vagyoni hátrányt okozó szerződések megkötésére is sor került, amelyek révén nem a MVM, hanem a másik fél gazdagodott. A szerződéseket a MVM igazgatósága elől titkolni igyekeztek.1-2 milliárd forint sorsáról a zrt. közgyűlése döntött, az elsőrendű vádlott 500 millió forint értéket meghaladó befektetésekről, garanciákról, hitelfelvételről önállóan is dönthetett. A pénz kipumpálása színlelt jogviszonyon keresztül, értékaránytalan szerződések révén valósult meg. K. László, K. József, B. Lászlót és Cs. András eseti jelleggel kapcsolódott a bűnszervezethez, anyagi haszonszerzés miatt segítettek.
K. István 2007-ben levelet írt Aleksandr Popovic szerb energia-és bányaügyi miniszternek, együttműködést ajánlott fel közös tulajdonú projektcégek létrehozásához. 2008-ban támogató választ kapott a szerbektől. Több beruházás is szóba került, az újvidéki erőmű privatizációs megvásárlása, a Drinán egy erőmű fejlesztése, kivitelezése. A loznicai gázerőmű a 90-es években a délszláv háborúban károkat szenvedett, a felújítása ötletét Sz. András vetette fel. K. István pártolta a terveket, Sz. Belgrádba utazott, bevonta az AG bankot. A loznicai erőmű felett egy szerb társaság rendelkezett, ami egy olasz cég, a Decotra tulajdona volt. Villamosipari szerződést kötöttek a Decotrával az erőmű fejlesztésére. A MVM 2 millió eurós kölcsönt nyújtott a Decotrának, amit azonban olasz cég nem fizetett vissza. K. István leváltásával megszakadt a kapcsolat, végül a loznicai erőművet egy német befektető újította fel.
K. István és Sz. András tanácsadói keretszerződést kötött egy spanyol céggel, ami Sz. irányítása alatt állt. Havi 30 ezer eurós díjazás, valamint 459 ezer euró kifizetését tette lehetővé a szerződés. A cég 2007-ben spanyol energetikai projektekről tárgyalásokat folytatott Budapesten, Madridban, Sevillában és La Corunában. A MVM tanácsadói szerződést kötött egy lobbitevékenységet folytató osztrák társasággal, az Epic Gmbh-val. A Magyar Villamosművek egy Újvidéken épülő, áramot és hőenergiát kombináló szerb vállalatba akart befektetni. Hogy ezt elősegítse, megbízták az Epicet, 44 millió forint fejében. Az osztrák cég azonban nem teljesített, mindössze csak egy három oldalas tanulmányt készített, ami az újvidéki erőmű, illetve egy bosnyák és egy albán hőerőmű bemutatását tartalmazta.
A MVM 2007-ben lépett kapcsolatba a K. László vezette cégekkel a vásárosnaményi gázerőmű létrehozására, földgázvásárlásra, bioetanol üzemre. Részvény adásvételi szerződést kötöttek az erőműre, a MVM átruházta K. cégeinek a részvénycsomagot, ehhez nagy összegű hitelt nyújtottak. K. István, Sz. András és K. László tudtak róla, hogy a MVM Zrt projektfinanszírozási hitelt nyújt a vásárosnaményi erőmű kivitelezésére. Szindikátus alakult a beruházásra: ez az MVM-ből, az AG bankból és egy luxemburgi cégből állt. A luxemburgi cég vagyona felett a rendelkezési jogot Sz. gyakorolta. Ezt a luxemburgi céget tőkésítették fel, de a részére juttatandó összegen felül használták fel a pénzt. Ezzel 14 milliárd forint kár érte a MVM-et.
A paksi atomerőműben új blokkok létesítéséhez tanulmányt készített Sz. cége 48 millió forintért. Ezt a munkaanyagot azonban egyszerűen átemelték egy másik tanulmányból, példákkal, táblázatokkal, kimutatásokkal együtt. A tanulmányt a MVM Zrt. sohasem használta fel.
A paksi atomerőmű egy csereszerződés révén hozzájutott a helyi Erzsébet szállóhoz, ezért a paksi ipari park 50%-os tulajdonjogát adták cserében az önkormányzatnak. Az atomerőmű a szálló felújítására egy fővállalkozót bízott meg, a Villkesz kft-t, a cég alvállalkozókkal szerződött, a szerződések díja másfél milliárd forint volt. A beruházás költsége és a felújított szálloda piaci értéke közti különbséggel több mint 2 milliárd forint kár érte a paksi atomerőművet.
Az ügy tárgyalása hétfőn kezdődött a Kaposvári Törvényszéken. K. István nem jelent meg, betegségre hivatkozva. K. László és ügyvédje sem volt ott, ők arra hivatkoztak, hogy túl későn kapták meg a vádiratot. A bíró elnapolta a tárgyalást, ám ekkor K. István ügyvédje, Raboczki Gábor, és a másodrendű vádlott ügyvédje, Bárándy Péter beadvánnyal fordult a bírósághoz. Azt kérték, hogy a bíró függessze fel az eljárást, és kérjen állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság ugyanis nemrégiben az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította azt a gyakorlatot, miszerint Handó Tünde, az OBH elnöke a területileg illetékes bíróságok túlterheltsége miatt más vidéki bíróságokra helyezett át kiemelt ügyeket. Szendrődi Viktor, a Fővárosi Főügyészség ügyésze az ügyvédek beadványának elutasítását kérte. A kaposvári bíró azt mondta: a beadványt továbbította Handó Tündének állásfoglalásra.