A Túlfogyasztás napja azt jelzi, hogy a globális gazdaság működése egyre növekvő mértékben járul hozzá a bolygó természeti erőforrásainak kimerítéséhez. A fenntarthatatlan pálya hozzájárul az éghajlatváltozás fokozódásához, súlyosbítja az erőforráshiányt, és egyre nagyobb kockázatot jelent mindazok számára, akik nem készülnek fel időben az előttünk álló kihívásokra.
Az emberiség minden eddiginél nagyobb mértékben, mintegy 73%-kal gyorsabban használja fel a természet erőforrásait, mint amilyen ütemben a Föld ökoszisztémái képesek azokat megújítani. A számítások szerint ez 1.73 Föld felhasználásának felel meg. A természeti tőke ilyen mértékű kimerítése veszélyezteti a hosszú távú erőforrás-biztonságot. A következmények az erdőirtásban, a talajerózióban, a biológiai sokféleség csökkenésében és a légkörben felhalmozódó CO₂-mennyiségben nyilvánulnak meg, ami hozzájárul a szélsőséges időjárási események gyakoribb előfordulásához és az élelmiszertermelés visszaeséséhez.
Amióta az 1970-es évek elején megkezdődött a globális ökológiai túlfogyasztás, az éves hiányok egyre növekvő ökológiai adóssággá halmozódtak fel. Ez az adósság jelenleg a Föld 20,6 évnyi biológiai termelékenységének felel meg. Ha az ökológiai túlfogyasztás teljes mértékben visszafordítható lenne, a bolygó teljes regenerációs kapacitásának 20,6 évére lenne szükség az elvesztett egyensúly helyreállításához. Bár ez egy elméleti mutató, az általa jelzett ökológiai adósság teljes egészében valószínűleg már nem fordítható vissza.
Címkék: túlfogyasztás, környezettudatos, éghajlatváltozás, klíma, fenntartható, gazdaság