A Parlament 2011-es döntése után – amely lehetővé tette az önkormányzatoknak az adó kivetését – Kaposvár is megalkotta a maga szabályozását. A tervek szerint 2012 júliusától évi 6 ezer forintot (veszélyes ebeknél 20 ezer forintot) kellett volna fizetniük a gazdáknak, kivéve az ivartalanított, a menhelyi, a segítő- és a magyar fajtájú kutyák után.
Szita Károly polgármester azonban akkor egy rendkívüli közgyűlésen kezdeményezte az adó elhalasztását. Az ok prózai volt: az állami ebnyilvántartás annyira pontatlannak bizonyult, hogy az alapján képtelenség lett volna igazságosan kivetni a hozzájárulást.
"Csak pontos lista birtokában dolgozhatnak a hatóságok, hogy a fizetési kötelezettség ne csak a tisztességes kutyatulajdonosokra vonatkozzon, hanem olyanokra is, akik eddig kibújtak a szabályok alól" – fogalmazott akkor a városvezető.
Érdekesség, hogy a város korábban egy levélben kikérte a kaposváriak véleményét a kérdésről és bár az ilyen típusú adókat ritkán fogadják örömmel, a válaszadók 81%-a akkor igennel válaszolt az ebadóra, vélhetően a felelős állattartás ösztönzése és a közterületek tisztántartása reményében.
A városvezetés azonban a felfüggesztés mellett döntött, és az elmúlt évtizedben a rendelet "alvó állapotban" maradt. Időközben a jogszabályi környezet is változott: kötelezővé vált a 4 hónaposnál idősebb ebek chipezése és regisztrációja, ami elméletileg tiszta vizet öntött a pohárba az ebállományt illetően, de Kaposvár ezután sem nyúlt az adó eszközéhez.
A mostani előterjesztés szerint az önkormányzatnak a jövőben sem áll szándékában ebrendészeti hozzájárulást beszedni.