Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben 2025. június 19-én megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek ma számos szabálya lépett hatályba.
Mától kétmillió forint adótartozásig kérhető egyszerűbben a részletfizetés a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), ehhez mindössze egy kérelmet kell benyújtani. A lehetőséggel a nem természetes személyek (például a cégek), a magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és az áfafizetésre kötelezettek évente egy alkalommal élhetnek. A NAV a kérelem alapján évente egyszer automatikusan engedélyezi a magánszemélyeknek, az egyéni vállalkozóknak és az áfafizetésre kötelezetteknek maximum 12 hónapra, a nem természetes személyeknek (például cégeknek) maximum 6 hónapra a pótlékmentes részletfizetést. Ez a legnépszerűbb fizetési kedvezmény a NAV-nál, tavaly ugyanis több mint 130 ezer természetes személy kérte az automatikus részletet.
A változások miatt még inkább megéri a cégeknek törekedni a megbízható adózói státuszra. Az automatikus fizetési könnyítést ugyanis a megbízható cégek – az eddigi 3 millió forint helyett – mától már 5 millió forintig kérhetik. A NAV évente egyszer engedélyezi részükre automatikusan a legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.
Sokakat érint az a változás, hogy július 1-től még nem kell adatot szolgáltatni a kézi nyugtákról. A mintegy 270 ezer érintett vállalkozásnak 2026. szeptember 1-ig lesz ideje felkészülni; a kötelező nyugtaadat-szolgáltatásra történő átállás zökkenőmentes biztosításában a NAV is segít, de kétségtelen, hogy a legnagyobb könnyebbséget az érintetteknek az e-pénztárgépek jelentik majd. Az általános és kötelező nyugtaadat-szolgáltatás nagy előrelépést hoz majd a gazdaságfehérítésben, hiszen így gyakorlatilag a vállalkozások teljes bevételére rálát a NAV.
Valós idejű adat jelenleg minden számláról, az online pénztárgépekből és az étel-, italautomatákról érkezik az adóhivatalhoz, ez jövő ősztől kibővül, és a papírnyugták adatai is befutnak a kockázatelemzőkhöz. Az újfajta adatszolgáltatásra 2026. szeptember 1-ig még van idő felkészülni. Kétségtelen, hogy a nyugtaadat-szolgáltatást a legkönnyebben majd e-pénztárgéppel lehet teljesíteni, de nemcsak ezért érdemes megfontolni a papíralapú nyugtáról való áttérést az e-pénztárgépre, hanem mellette szól az egyszerűbb bizonylatolás, a vásárlók kényelme, valamint az e-kasszák révén elérhető költség- és adminisztrációcsökkenés. Idén júliustól lehet e-pénztárgéppel nyugtát kiállítani, használatuk 2026. szeptember 1-ig önkéntes.
Már mától alkalmazható az a kedvező szabály, amely szerint a felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyes más kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére vonatkozó társasági adóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik.
Kedvezőbbé és rugalmasabbá vált a kizárólag bérfőzést végző adóraktárak szabályozása, hiszen a bérfőzető által előállíttatott, de át nem vett párlat után nem kell abban az esetben adót fizetni, ha a későbbi átvétel sem valószínűsíthető, valamint megszűnik a felelős üzemvezető kijelölési kötelezettsége.
Tegnapig csak az 50 százalékos bortartalmú, palackozott fröccs után nem kellett jövedéki adót fizetni, mától a 20–50 százalékosra is érvényes a kedvezmény, amely egyszerűsített adóraktárban is előállítható.